Előzmények | A projekt célja | A projekt ütemezése | Az EU szerepe

Előzmények

Az uniós csatlakozási tárgyalások során megkötött környezetvédelmi megállapodásban a Magyar Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy minden 15 ezernél több lakosú agglomerációs településen megoldja a szennyvíz közművesített elvezetését. A megállapodás a települések szennyvízelvezetéséről és -tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelvvel összhangban született meg. A kormány kötelezettségvállalása természetesen Budapestet is érinti.

A statisztikai adatok szerint 2001 végén Budapesten 823 275 lakás volt, amelyből 762 284 kapcsolódott a szennyvízelvezető rendszerhez. Ez annyit tesz, hogy a lakásszámra vetített csatornázottság 92,6 százalékos volt. Összesen 60 991 lakás (7,4 százalék) nem volt bekötve a szennyvízelvezető rendszerbe.

Bár az arány a teljes várost tekintve viszonylag jó szennyvízelvezetési helyzetre utal, némiképp árnyalja ezt a képet, hogy a csatornázottság átlagmutatóján belül nagy területi eltérések látszanak: míg a belső területeken teljes körű a csatornázottság, a város külső területeinek csatornázottsága csak 60-90 százalékos.

A pályázati források hatékonyabb kihasználása érdekében 2004 végén a Fővárosi Önkormányzat átvette a kerületi önkormányzatoktól a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését, amelyet uniós támogatásból kíván megvalósítani.

A Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt két különálló korábbi projekt, a Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza című, illetve a Dél-Buda szennyvízelvezése és -tisztítása című projektek összevonásából született meg, 2007. év végén. Az összevonás indoka az volt, hogy a projekteket vizsgáló uniós szakértők gazdaságosabbnak és előnyösebbnek ítélték meg a dél-budai tisztítótelep megépítésének elhagyását és a dél-budai területekről érkező szennyvíz Csepelen lévő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen történő megtisztítását.

Az összevont program nem csupán Budapestet, hanem jelenleg a szennyvíz-elvezetési agglomerációhoz kapcsolódó települések mellett Budaörsöt is érinti. Az uniós támogatások kihasználásának érdekében az eddigi négy fővárosi vízgyűjtő területet (melyek a fővárost és az agglomerációs településeket fedték le) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a Fővárosi Önkormányzat kérelme alapján egy egységgé vonta össze 2009 elején, amihez csatlakozott Budaörs is. Az egy egységként kezelt területen keletkező összes szennyvíz tisztítása a már meglévő észak-pesti és dél-pesti telepeken, valamint a próbaüzem alatt lévő Központi Szennyvíztisztító Telepen történik.

Az épülő központi teleppel együtt a főváros szennyvíztisztító kapacitása hosszú távon is elegendő lesz a fővárosi és az agglomerációs területek szennyvizeinek tisztítására.

A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése projektnek az uniós támogatás elnyerése érdekében kétfordulós KEOP pályázaton kell részt vennie. A projekt pályázata 2009 júliusában továbbjutott az első fordulón. A bírálóbizottság a projektjavaslatot elfogadta és a második fordulóra, azaz a továbbtervezésre alkalmasnak találta, valamint az előkészítés egy részére támogatást ítélt meg. Így lehetőség nyílt a projektjavaslat részletes kidolgozására, annak második fordulóra való benyújtására és a támogatási szerződés végleges formába öntésére. Ez a munka jelenleg is folyik.

A projekt célja

Hazánkban a vezetékes ivóvíz-ellátottság 1990-ben 84,9 százalékos, míg 2007-ben 94,7 százalékos volt, ezzel szemben a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 1990-ben csak 41,6 százalék volt, ami 2007-re 69,8 százalékra nőtt. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások és a szennyvízelvezetéssel ellátottak különbsége jelenti az úgynevezett közműollót, amely akkor záródna be teljesen, ha a két szám megegyezne. Jól látható, hogy országos viszonylatban ez az eltérés majd’ 25 százalék, ami azt is jelenti, hogy a hazánk lakóingatlanainak mintegy negyedében nincs megoldva a közművel történő szennyvízelvezetés.

Budapest helyzete a város egészét tekintve az országos átlagnál jóval kedvezőbbnek látszik, ugyanis csatornázottsága átlagosan 92,6 százalékos, de ezen az átlagmutatón belül viszonylag nagy eltérések vannak a fővárosi kerületek között. Az alapvető cél, hogy fővárosunk valamennyi lakott belterületén a közműves szennyvízelvezetés megoldódjon.

A budapesti kerületek csatornahálózatának fejlesztése érdemben fogja javítani az érintett területek infrastrukturális ellátottságát csakúgy, mint a lakók életkörülményeit.

A szennyvízcsatornák, valamint az átemelők kiépítése megteremti a lehetőséget Budapest komplex, integrált csatornázására. A beruházás a belterületi, társ-alapközművel már ellátott helyszíneket érinti. A kivitelezők a munkálatok ideje alatt különös figyelmet szentelnek majd annak, hogy a lehetőségekhez mérten a minél zavartalanabb közlekedést biztosítsák az érintett területen (terelőutakkal, egyirányúsításokkal stb.). A beruházás által érintett, jelenleg is burkolt útszakaszokon minden esetben a legjobb minőségben fog történni az aszfaltfelület helyreállítása.

A projekt ütemezése

A BKISZ projekt három fázisra bontható:

• 2005-2007 az előkészítés első része volt. Ez idő alatt elkészültek az elvi vízjogi tervek, amelyeket a tervező engedélyeztetett is. Emellett előzetesen összeállítottuk a pályázatok anyagát is a Kohéziós Alap pályázati előírásainak figyelembevételével.
• Az előkészítés második fázisában, 2007-2009-ben megterveztük a vízjogi létesítési terveket, engedélyeztettük is ezeket. Ezzel párhuzamosan készült el az időközben megváltozott pályázati rendszer – kétfordulós pályázaton kell a projektnek részt vennie – feltételeinek megfelelően a már korábban elkészített anyagok teljes átdolgozásával az első fordulós pályázat, amely benyújtásra is került. A beadott pályázatot a bírálók megtárgyalták, a projektjavaslatot elfogadták, részletes továbbtervezésre alkalmasnak találták, valamint támogatásra érdemesnek ítélték. Jelenleg a tendertervek készítése van folyamatban. Ez a következő pályázat véglegesítésének, benyújtásának, valamint a szerződések előkészítésének és aláírásának ideje is.
• 2009-ben a BKISZ túljutott az első fordulón, így megkezdődhet az erre vonatkozó támogatási szerződés megkötése, és várhatóan decemberben benyújtjuk a második fordulós, a megvalósítás támogatására vonatkozó pályázatot. Ezután indulhat el maga a kivitelezés.

Az EU szerepe

2007 és 2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében hazánk mintegy 22,4 milliárd euró uniós támogatásban részesül. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos projekteket az úgynevezett Környezet- és Energiafejlesztési Operatív Program részeként lehet megvalósítani, mely egyike az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elfogadott 15 operatív programnak.

Magyarországon a víziközmű-ellátottság és -szolgáltatás, mindezeken belül is a vízellátás és csatornázás kérdései hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggésben az elmúlt években fokozottan előtérbe kerültek. A víziközmű-ellátás, -szolgáltatás súlyponti szempontjai a következőkben foglalhatóak össze:

• jelenleg is működő, illetve a jövőben létesítésre kerülő kutakat kiszolgáló vízbázisok biztosítása minőségi szempontból
• az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése a meglévő szennyező források megszüntetésével
• a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás teljes lefedettségének megvalósítása az országban a Települési Szennyvíz Irányelv szerint
• a szervezeti struktúra rendezése a víziközmű-szolgáltatás vonatkozásában, különös tekintettel a fogyasztóvédelem speciális szempontjainak fokozottabb érvényesítésére

Az ország különleges adottsága, melyet az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai is kihangsúlyoznak, hogy közüzemi ivóvízellátása meghatározó mértékben felszín alatti vízkészletekből történik. Ez alól Budapest különleges kivételt jelent, hiszen ivóvízellátását döntően a Duna mentén elhelyezkedő, parti szűrésű kutak vizéből oldják meg. Emellett a felszín alatti vízkészletek egyéb szempontból is kiemelt értéket képviselnek, elegendő csak a termálvizekre gondolni. Ez az adottság kiemelt feladatokat is jelent, hiszen ezen vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található. A kérdés jelentőségét felismerve a Kormány a 2249/1995. (VII. 31.) számú határozatában intézkedett az ivóvízbázisok védelmének célprogramjáról, melynek végrehajtása 1996 óta folyamatosan halad és a következő években is fontos feladatot jelent.

Magyarországon a települési szennyvizek csatorna által történő elvezetése az 1990-es évek elején még jelentős mértékben elmaradt a fejlett európai országokétól. Az ellátottság a bekötött lakások tekintetében alig haladta meg a 40%-ot, az elvezetett szennyvizeknek pedig több mint a fele gyakorlatilag tisztítás nélkül került a befogadókba.

A csatornákkal összegyűjtött szennyvizek mintegy kétharmada a nagyvárosokban keletkezett, ahol azonban a szennyvíztisztítás aránya meglehetősen alacsony volt a csatornázottsághoz képest. A legszembetűnőbb helyzet Budapesten volt tapasztalható, ahol a 90-es évek elején az összegyűjtött szennyvizeknek mindössze 10%-át tisztították meg biológiai úton.

A szennyvíztisztítási arányok mára már jelentős mértékben javultak, amiben a Csepel-szigeten próbaüzem alatt lévő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep is nagy szerepet játszik, ugyanis üzembe helyezése után a keletkező szennyvizek 100 százaléka biológiai tisztítást követően jut a Dunába.

Hazánkban a települési szennyvízelvezető rendszerek fejlesztése egyrészt a csatlakozási szerződésből eredő, környezetet óvó kötelezettség, másrészt munkahelyteremtő, infrastruktúra-fejlesztő tényező. Ezzel párhuzamosan a lakosság kényelmét szolgáló szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A Települési Szennyvíz Irányelv végrehajtásával kapcsolatos szennyvízprogramot a 2004. május 1-i EU-csatlakozáskori állapotra kellett kidolgozni és megküldeni az Európai Bizottságnak. Az Irányelv Magyar Megvalósítási Programját (melyet a 25/2002. (II. 27.) és 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmaz) a Bizottság elfogadta, amelyet minden második évben az érvényes állapotnak megfelelően kell frissíteni.

A megvalósítás költségigénye a program folyamatos aktualizálásával párhuzamosan változik, így például a 2006-os állapot szerint a program 787 milliárd Ft-nyi beruházást tartalmazott. A fejlesztéshez szükséges költségek 2/3-a a gyűjtőrendszerekre, 1/3 része a szennyvíztisztító telepek építéséhez, korszerűsítéséhez szükséges.

A program nem csupán a már említett környezetvédelmi, illetve a lakosság életkörülményeit javító szempontokból fontos, hanem azért is, mert jelentős kivitelezési munkáival igen nagy mennyiségű megrendelést biztosít a hazai kis- és középvállalkozások számára is. Ez utóbbi a jelenlegi, válsággal terhelt időkben fontos munkahelyteremtési és -megőrzési potenciált is képvisel.

A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt kivitelezését jelentős részben a Kohéziós Alap finanszírozza, ehhez adódik hozzá az állami támogatás, valamint az önkormányzati és lakossági hozzájárulás.