A projekt | Csatornázástörténet | Hírek | Kerületek | Galéria | Linkek | Kapcsolat

Módosultak a pályázati feltételek, ezért csúszik a beruházás

Írta: HT

A Kiscelli utca és a Kolostor út lakói is megkeresték lapunkat azzal, hogy nem értik, miért maradtak még mindig csatorna nélkül, hiszen úgy volt, már tavaly megoldódik a helyzet. Utánajártunk, meddig kell még várniuk.

– Mindkét utca csatornázására a 2004-es, fővárossal kötött megállapodás vonatkozik, mely szerint a csatornák a Főpolgármesteri Hivatal beruházásában épülnek meg – kaptuk az első információkat a helyi önkormányzat Városüzemeltetési Osztályáról. Mint elmondták, valamennyi kerülettel ilyen szerződést kötött a főváros, mondván, így könnyeb­ben lehet uniós támogatást szerezni a beruházáshoz. A határidő 2010. december 31. volt. A csúszásról a főváros hivatalosan nem értesítette a III. kerületet. A vonatkozó építési ütemtervet a generálkivitelező megküldte az önkormányzatnak véleményezésre, ezt – „jobb híján” – elfogadták, e szerint 2014 év vége az új határidő. A beruházás területét a kerületnek kell biztosítani, ezzel a kerület is csúszik, helyenként különböző okok miatt. A Fővárosi Önkormányzatot is felkerestük. – A Fővárosi Önkormányzat és a kerületek közötti megállapodások alapján Budapest beépített, de még csatornázatlan területeinek szennyvízcsatornáit a Főváros európai uniós támogatással a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projektben kívánja megépíteni – informálták lapunkat. – A támogatás elnyerése érdekében a projektnek a KEOP 1.pályázaton kell részt vennie. A pályázat kétfordulós rendszer szerint indult, a projekt első fordulós pályázatának elfogadásával az előkészítési munkákra már megítélték a támogatást. A csatornák építésének támogatására újabb pályázat benyújtásával a második fordulóban lehet pályázni.

A projektet ugyanakkor a pályázati rendszer feltételeinek többszöri módosulása miatt 2011-2014-re ütemezték át. A 2014-es befejezési határidőt a pályázati konstrukció szerint be lehet tartani, a támogatások elszámolásának határideje 2015. június 30. A BKISZ projektben tervezett csatornaépítések támogatásának érdekében a pályázati dokumentációt – az első fordulós támogatási szerződés útvonalterve szerint – 2011-ben nyújtják be.

Leszögezték, a projektben a 16 fővárosi kerületet érintő, közel 240 kilométer csatorna között szerepel a Kiscelli u.Kolostor úti megépítése is.

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a tervező is több alkalommal egyeztetett a kerületekkel, legutóbb 2010 szeptemberében, amikor a projektben érintett önkormányzatoknak megküldött levelében átfogó tájékoztatást adott a projekt pályázatának készítéséről, illetve a megvalósítás tervezett új ütemezéséről.

zs

Forrás: Helyi Téma, Budapesti Téma III. kerület (http://www.helyitema.hu/III._Kerulet/Modosultak_a_palyazati_feltetelek_ezert_csuszik_a_beruhazas.html)

Demszky hagyatéka a díjemelés

Tarlós István: Fővárosi cégek és kórházak sora áll a csőd szélén

2010. december 16. 00:00

Szabó Zsolt

A csatornahasználat és a kegyeleti szolgáltatások esetében a jövőre tervezett 3,5 százalékos infláció többszörösével kell díjat emelni az előző városvezetés súlyos öröksége miatt – közölte a Fővárosi Közgyűlés ülésén Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. A távhő, a szennyvízszippantás díja és a BKV tarifái jövőre változatlanok maradnak. A főváros cégeinek egy része a csőd szélén áll.

Gombnyomás. Vita alakult ki az ülésen két tisztázatlan szavazás miatt; a teremben két jobbikos politikus ült, mégis mindhárom jobbikos gépéről szavaztak két voksolásnál is. A vitatott időben Czeglédi János nem ült a helyén a Jobbik-frakcióban. A közgyűlés végén Szabó György, a Jobbik frakcióvezetője elnézést kért a képviselőktől, és megkövette őket „azért, amit elkövetett”. Budapest fideszes közgyűlési többsége a lapunkban már ismertetett előterjesztéseknek megfelelően döntött a közműdíjemelésekről. A 2011-ben csaknem húsz százalékkal emelkedő csatornadíjakat Budapest volt balliberális vezetői által rendelt elemzésekre hivatkozva augusztusban még 50-100 százalékkal akarták ráterhelni a fogyasztókra. – A csepeli szennyvíztisztító uniós beruházása miatt januártól mindenképpen meg kell emelni a csatornadíjat, az EU előírásai szerint annak fedeznie kell a költségeket – mondta György István főpolgármester-helyettes. Ha nem emelnék átlagosan 9,6 százalékkal a kegyeleti díjakat, jelezte, csődbe menne a Budapesti Temetkezési Intézet. Hosszú távon azt tervezik: soha ne kelljen az inflációt meghaladóan árat emelni, de a cégek átalakításához csak jövőre kezdhetnek hozzá. A lakosságnak az ivóvízért így is csak 2,7 százalékkal kell többet fizetnie, az ipari-közületi fogyasztóktól 6,4 százalékkal kérnek többet. A szemétszállítás két éve változatlan díjának 5,27 százalékos emelése éves átlagban szinte csak feleannyi terhet jelent, a kéményseprés díja 3,8 százalékkal nő.

Bár Horváth Csaba volt főpolgármester-helyettes, az MSZP frakcióvezetője azt hangoztatta, elfogadhatatlan az infláció feletti emelés, Tarlós többször figyelmeztette: a szocialisták máig nem számoltak be arról, miért ilyen siralmas állapotban adták át a fővárost.

– A városvezetés a napokban kapta kézhez a közműcégek átvilágításáról szóló jelentést, amiből kiderült: a gyógyfürdőket üzemeltető fővárosi társaság csődveszélyben van. Emiatt a közgyűlésnek még idén üléseznie kell. Kritikus a helyzet a szennyvízszippantást végző cégnél és a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél – jelezte Tarlós, aki szerint az önkormányzatnak 2011-ben válságköltségvetés alapján kell gazdálkodnia. Több kórház vészhelyzetbe került, a képviselők tegnap a Heim Pál Gyermekkórház megmentéséről, jobbikos javaslatra vizsgálóbizottság felállításáról is határoztak. A díjemeléseknél az LMP a jövőt bemutató számításokat hiányolta. A Jobbik szerint nem indokolt semmilyen díjemelés .

A tömegközlekedés ára ugyan 15 év után először változatlan marad, azonban bevezetik az úgynevezett Budapest-jegyeket. Ezek a 24 órára, a 72 órára, illetve egy hétre szóló jegyek a bérletekhez hasonlóan, változatlan áron a MÁV és a Volán járataira is érvényesek lesznek a közigazgatási határon belül.

Tarlós javaslatára az aluljárókban az idén tavasszal elrendelt dohányzási tilalomhoz hasonlóan február elejétől a tömegközlekedési járművek felszíni megállóiban sem lehet rágyújtani. A szabályszegőket 30 ezer forint helyett pedig már 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatják a közterület-felügyelők. Az előírások szerint a busz-, a troli-, a villamos- és a HÉV-megállókban a járdaszegélytől számítva két méter szélességben és járműfajtáktól függően 12–18, 36, illetve 55 és 120 méter hosszú terület lesz a dohányfüstmentes zóna. Az aluljárókban januártól már nemcsak dohányozni nem szabad, de tilos lesz az alkoholfogyasztás is. A jogsértők a föld alatti közterületeken akár 30 ezer forintos bírsággal is számolhatnak.

A képviselők kinevezték az új főjegyzőt, Sárádi Kálmánnét, valamint a nyugdíjba vonuló Bende Péter fővárosi tűzoltóparancsnok helyére januárban lépő Varga Ferencet. A közgyűlés többek között döntött a Kossuth térre az előző ciklusban tervezett mélygarázs szerződéseinek megszüntetéséről is.

Ki védi a hajléktalanokat? A napokban bejelentette a városvezetés, hogy a főváros 14 kiemelt aluljárójában életvitelszerűen lakó 116 hajléktalan nyolcvan százalékát emberi körülmények közé helyezik. Közülük harmincan nem fogadták el a felajánlott szállást, és ismeretlen helyre távoztak. A Város Mindenkié nevű civil szervezet mára virradóra szervezett tüntetést a Blaha Lujza térre. Szerintük a hajléktalanságot nem lehet rendészeti kérdésként kezelni. Eközben Szabó Máté ombudsman gyors tájékoztatást kért a főpolgármestertől arról, hogy milyen intézkedéseket kívánnak tenni az utcai hajléktalanság ügyében, különös tekintettel a közterület-használattal összefüggő törvénymódosításokra.

Forrás: Magyar Nemzet (http://www.mno.hu/portal/754158)

Biztonságosabbá vált a szennyvíz elvezetése

2010.12.13 17:28

MNO - BL

A fővárosi önkormányzat mintegy 40 millió eurós – mintegy 11,2 milliárd forintos – uniós forrás felhasználásával új szennyvíz-beruházásokat valósított meg az ÉlőDuna projekt részeként – tájékoztatott a projekt pr-cége hétfőn.

A beruházás keretében új tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek Budapest 16 különböző pontján. Mindez 15 kilométernyi új gyűjtőcsatorna megépítését jelentette városszerte, valamint sor került a ferencvárosi, kelenföldi és albertfalvai szivattyútelepek rekonstrukciójára és fejlesztésére. A projekt során megépülő csatornaszakaszok kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy kapcsolódjanak az ÉlőDuna projekt eredeti célkitűzéseihez, azaz a csepeli központi szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területén helyezkedjenek el.

Az ÉlőDuna projekt kiegészítő beruházásainak keretében elkészült szakaszok elsősorban a biztonságos szenny- és csapadékvíz-elvezetést szolgálják, illetve olyan üzemviteli, átterelési lehetőséget biztosítanak, amely későbbi hálózatfejlesztések alapja lehet.

A fejlesztés nyomán a központi szennyvíztisztító vízgyűjtő területén biztonságosabbá vált a szenny- és csapadékvíz-elvezetés, a szivattyútelepek is megbízhatóbban és gazdaságosabban működnek. A projekt eredményeképpen csökkent a fővárosban az elöntések veszélye, valamint korszerű, szagmentes, teljesen automatizált telepek épültek.

A kiegészítő beruházások finanszírozása az ÉlőDuna projekt megvalósítása során elért megtakarításokból és kiegészítő forrásokból rendelkezésre álló keretből történt. Ennek 65 százaléka uniós támogatás, 20 százaléka állami forrás, 15 százalék pedig a fővárosi önkormányzat önrésze. A közlemény szerint az év végéig megtörténik a projekt végleges lezárása.

(MTI)

Forrás: Magyar Nemzet (http://www.mno.hu/portal/753593)

Tisztára mosva

2010. december 13. hétfő, 13:17

Egyéves próbaidő után idén augusztusban teljes üzemben kezdte meg munkáját a legújabb Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep – ezzel a fővárosi szennyvíz 95 százaléka biológiailag tisztított módon kerül a Dunába. A telepen átlagosan napi 300 ezer köbméter szennyvizet tisztítanak meg.

A beruházás az árvízterületre épülő telep teljes árvízvédelmének megoldásával kezdődött: az öthektáros munkagödröt résfallal vették körül. A résfal előnye, hogy az építkezés során végig száraz munkagödörben folyt a munka, valamint az, hogy a talajvíz kívül tartásával a későbbiek során sem kell a műtárgy felúszására számítani. A szennyvíztisztító területén 2006-ban régészeti feltárások is folytak, hatezer lelet, többek között avar és bronzkoriak kerültek elő. Az Élő Duna beruházás megvalósításának elsődleges célja (amelynek egy része a szennyvíztisztító telep, sok más projekt mellett), hogy ezelőtt a főváros 16 pontján a Dunába beömlő, mára összegyűjtött szennyvizeket tisztítótelepre vezessék. Így elérhető, hogy kezeletlen szennyvíz ne kerüljön a Dunába, ezáltal csökken a folyó és a partvonal ökológiai terhelése, szennyezése. Immáron ez a létesítmény kezeli a budai oldalról a kelenföldi folyó alatti átvezetésen érkező, másfelől a ferencvárosi átemelőtelepről a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ág alatt érkező szennyvizeket.

Építési mennyiség

Ha a szigorú adatokra fordítjuk le a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep létrejöttét, akkor a 249 millió eurós beruházásnak köszönhetően ma átlagosan 350 ezer köbméter szennyvíz juthat át a tisztító különböző pontjain; a maximális napi átengedett vízmennyiség 900 ezer köbméter. 180 ezer köbméter beton épült be az épületekbe, amelynek kétharmada a föld alatt található, 20 ezer tonna betonacélt használtak fel; és 500 ezer köbméter földmennyiséggel mozgattak meg. A telepre beérkező szennyvíz 20 óra alatt teszi meg teljes útját a tisztítón át, hogy végül a Dunába kerülhessen. Az összegyűjtött szennyvíz két, a folyó alatt futó átvezetőcsatorna-páron át jut el a központi tisztítóba. Ehhez három, már meglévő szennyvízátemelő telepet bővítettek. A szennyvíztisztító terültének 70 százaléka zöld övezet, minden technológiai épület fedett és szellőztetetett, az iszaprothasztásból keletkezett biogázt energiatermelésre és fűtésre hasznosítják. A kirothasztott és víztelenített iszapot, pedig a Hunviron Kft. Hatvan közelében található lőrinci telephelyére szállítják.

Jó baktériumok és az iszap

A beérkező szennyvíz eleven iszapos technológiájú iszapkezelési eljáráson esik át: a keletkezett iszapot, azaz a szilárd maradványt pasztörizálják (a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítása érdekében 70 °C-ra felmelegítik), anaerob folyamat keretében, úgynevezett thermofilrothasztással rothasztják, majd végül mintegy 28 százalékos szárazanyag-tartalom eléréséig víztelenítik. Az anaerob rothasztási folyamat során keletkező biogázt – amely metánban gazdag, értékes tüzelőanyag, hő- és elektromos energia előállítására alkalmas – gázmotorokban használják fel. A telepnek a technológiai előírások mellett számos egyéb szempontnak is meg kellett felelni. Az egyik legfontosabb ilyen követelmény a környezetvédelmi előírások betartása, amelynek értelmében a beépített terület döntő része alapvetően zöldterület. A szaghatás elkerülésére a műtárgyak biofilteres légszűrő rendszert és zöld (növényesített) lefedést kaptak. A telep területén belül védőerdősávot alakítottak ki, így a kerítés mellett már nem érvényesülhet szaghatás („0” védőövezet). A kivitelezők négy éven keresztül részt vesznek a telep üzemeltetésében, ezután a főváros dönt, közbeszerzési eljárás keretében – a szennyvíztisztító üzemeltetésének további sorsáról.

BEJÁRÁS

Érdeklődő olvasóink a Bautrenddel bejárták a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet. Először Lengyel Gábor projektvezető előadásában bemutatta az építkezés menetét és a szennyvíztisztítás folyamatát. Utána körbevezetett bennünket Közép- Európa legnagyobb és Európa egyik legmodernebb szennyvíztisztító telepén. A telepen folyó munkáról Puskás Péter főmérnök, Tátrai Alfréd létesítményvezető és Csepregi András létesítményfelelős tájékoztatott bennünket. A következő bejárásról a www.bautrend.hu honlapon és hírlevelünkben tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

THE MOST MODERN EUROPEAN SEWAGE FARM

After a 1-year trial period, this year in August the latest Budapest Sewage Farm in Csepel started to operate; as a result, 95% of Budapest sewage gets biodegraded before it is let into the River Danube. Due to this EUR 249 million project, today on average 350 thousand cubic metres of sewage can get into the Danube after it is cleaned by the sewage farm.

Forrás: BauTrend Magazin (http://www.bautrend.hu/index.php/2010-december/297-fokusz/3220-tisztara-mosva)

Víz, csatorna, szemét: mind drágulni fog a fővárosban

Megjelent: 2010.12. 8. 13:12

Frissítve: 2010.12. 8. 13:40

Ezek mellett a kéményseprés és a kegyeleti szolgáltatás díjai is emelkednek jövőre.

© MTI

A budapesti közszolgáltatásokat drágító előterjesztésekről jövő szerdán szavazhat a Fővárosi Közgyűlés.

A Fővárosi Vízművek Zrt. a jövő évi díjakkal kapcsolatban kétféle megoldást javasolt. Az egyik szerint 3,5 százalékos lenne az emelés. A másik alapján viszont szétválnának a lakossági és a nem lakossági fogyasztók által fizetett díjak: a lakosság 2,7 százalékkal fizetne többet 2011-ben, mint ebben az évben, az ipari-közületi fogyasztók viszont 6,4 százalékkal. A főváros vezetése ez utóbbi javaslatot támogatja. Az érvek szerint a vállalati fogyasztók visszaigényelhetik a forgalmi adót, így jelenleg gyakorlatilag 20 százalékkal alacsonyabb vízdíjat fizetnek.

A jövő évi csatornadíjakról szóló előterjesztés szerint 19,5 vagy 21,79 százalékkal kerülhet többe ez a szolgáltatás januártól. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek egyébként van egy harmadik, 38,95 százalékos díjemelési javaslata is. A 19,5 százalékos emelés akkor lehetséges, ha megváltozik a szennyvízbírságról szóló kormányrendelet, és a budapesti szennyvízelvezetési program befejezéséig, legkésőbb 2013. december 31-ig meghosszabbítják a türelmi időt. Akkor ugyanis a fővárosnak csak 3 százalékos szennyvízbírságot kellene fizetnie 100 százalék helyett. Ha a jogszabály nem változik, akkor a csatornadíj 21,79 százalékkal emelkedhet. Az indoklás szerint az emelést a szolgáltatás elért minőségének fenntartása, az infláció, a többletfeladatok - például az idén elkészül Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep költségei -, illetve a szennyvíz mennyiségének folyamatos csökkenése teszi szükségessé.

A szemétszállítás ára 5,27 százalékkal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a javaslatot. Az előterjesztés kitér arra: 2010-ben nem emelkedett a szemétdíj. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. csökkentette költségeit, és így fenn tudta tartani a társaság eredményes működését. 2011 fordulópont lesz, mert megkezdődött a főváros tulajdonában lévő cégek működésének optimalizálása - áll a dukumentumban.

A kéményseprés 3,8 százalékkal kerülhet többe jövőre, a kegyeleti közszolgáltatások pedig átlagosan 9,6 százalékkal drágulhatnak. Ezen belül a hagyományos temetésért 5,5, a hamvasztásosért 3,4, a szórásos temetésért pedig 6 százalékkal kell majd többet fizetni - ha a közgyűlés december 15-i ülésén megszavazza a javaslatokat.

Forrás: Hír24.hu (http://www.hir24.hu/belfold/182982/viz-csatorna-szemet-mind-dragulni-fog-a-fovarosban.html)

Ennyit fizetünk januártól - emelkednek a közüzemi díjak Budapesten

A lakossági vízdíj 2,7 százalékkal, a csatornahasználati díj 19,5 vagy 21,8 százalékkal, a szemétdíj pedig 5,27 százalékkal emelkedhet januártól Budapesten - az elkészült előterjesztések szerint ezek a javaslatok kerülnek jövő szerdán a Fővárosi Közgyűlés elé. A kéményseprés 3,8 százalékkal, a kegyeleti közszolgáltatások pedig átlagosan 9,6 százalékkal drágulhatnak jövőre, ha a közgyűlés elfogadja az előterjesztéseket.

2010. december 08., 12:14

A Fővárosi Vízművek Zrt. a jövő évi díjakkal kapcsolatban kétféle megoldást javasolt. Az egyik szerint 3,5 százalékos lenne az emelés. A másik alapján viszont szétválnának a lakossági és a nem lakossági fogyasztók által fizetett díjak: a lakosság 2,7 százalékkal fizetne többet 2011-ben, mint ebben az évben, az ipari-közületi fogyasztók viszont 6,4 százalékkal. A főváros vezetése ez utóbbi javaslatot támogatja. Az érvek szerint a vállalati fogyasztók visszaigényelhetik a forgalmi adót, így jelenleg gyakorlatilag 20 százalékkal alacsonyabb vízdíjat fizetnek. Több hazai nagyvárosban is alkalmazzák az eltérő díjakat, például Debrecenben, Győrben, Miskolcon vagy Szegeden.

A jövő évi csatornadíjakról szóló előterjesztés szerint 19,5 vagy 21,79 százalékkal kerülhet többe ez a szolgáltatás januártól. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek egyébként van egy harmadik, 38,95 százalékos díjemelési javaslata is. A 19,5 százalékos emelés akkor lehetséges, ha megváltozik a szennyvízbírságról szóló kormányrendelet, és a budapesti szennyvízelvezetési program befejezéséig, legkésőbb 2013. december 31-ig meghosszabbítják a türelmi időt.

Akkor ugyanis a fővárosnak csak 3 százalékos szennyvízbírságot kellene fizetnie 100 százalék helyett. Ha a jogszabály nem változik, akkor a csatornadíj 21,79 százalékkal emelkedhet. Az indoklás szerint az emelést a szolgáltatás elért minőségének fenntartása, az infláció, a többletfeladatok - például az idén elkészül Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep költségei -, illetve a szennyvíz mennyiségének folyamatos csökkenése teszi szükségessé.

A szemétszállítás ára 5,27 százalékkal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a javaslatot. Az előterjesztés kitér arra: 2010-ben nem emelkedett a szemétdíj. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. csökkentette költségeit, és így fenn tudta tartani a társaság eredményes működését. 2011 fordulópont lesz, mert megkezdődött a főváros tulajdonában lévő cégek működésének optimalizálása - áll a dukumentumban.

A kéményseprés 3,8 százalékkal kerülhet többe jövőre, a kegyeleti közszolgáltatások pedig átlagosan 9,6 százalékkal drágulhatnak. Ezen belül a hagyományos temetésért 5,5, a hamvasztásosért 3,4, a szórásos temetésért pedig 6 százalékkal kell majd többet fizetni - ha a közgyűlés december 15-i ülésén megszavazza a javaslatokat.

Forrás: Népszava Online (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=373162&referer_id=friss)

Szennyvíztisztítás, illemhelyek, árvíz

Eseménydús év van a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) mögött. Észak-Pesten megkezdődött a szennyvíztisztítás harmadik fokozatának próbaüzeme, minden idők negyedik legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán, és elkezdődött a nyilvános illemhelyek felújítása. Mindemellett természetesen a csatornahálózat rekonstrukciója is folytatódott.

A Fővárosi Csatornázási Művek észak-pesti telepén május végén kezdődött a szennyvíztisztítás úgynevezett „harmadik fokozatának”, a tápanyag-eltávolításnak az egy éves próbaüzeme. A Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában, a Világbank egymilliárd forintos támogatásával megvalósuló fejlesztés célja a szennyvízben található tápanyagok eltávolítása.

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Magyarország második legnagyobb szennyvíztisztító telepe, amely hét pesti és egy budai kerületből, valamint az agglomerációból gyűjti össze a szennyvizet. A hagyományos, vagyis a mechanikai és biológiai tisztítást követően a víz tartalmazhat még olyan, a növények tápanyagául szolgáló nitrogén- és foszforvegyületeket, amelyek a folyóban káros növényi burjánzást, elmocsarasodást okozhatnak. Ezt nevezzük eutrofizációnak. A Fekete-tenger eutrofizációtól való védelme miatt csökkenteni kell a tápanyagterhelést, aminek egyik fontos eszköze a Duna vízgyűjtő területén található szennyvíztisztító telepek nitrogén- és foszfor-eltávolítási fokozatának kiépítése.

Az új rendszer keverőkkel ellátott denitrifikációs medencéket tartalmaz. Innen a víz a keringetett levegőztető medencékbe jut. A foszfor eltávolítása vasklorid adagolásával, kémiai módszerekkel történik. A fejlesztésnek köszönhetően jelentősen javul a Dunába kerülő tisztított víz minősége, mivel a telepről naponta átlagban 150-160 ezer köbméternyi szennyvíz tápanyagoktól megtisztítva kerül vissza a folyóba.

Minden idők negyedik legnagyobb jégmentes árhulláma vonult le a Dunán június elején. A folyó 827 centiméteren tetőzött Budapestnél, a gátak, a védművek ellenálltak a víz erejének. Az FCSM szakemberei sikeresen védekeztek az ár ellen. Bár a Duna néhány centiméterrel magasabban tetőzött a vártnál, ez mégsem okozott különösebb problémát sehol a 90 kilométernyi fővédvonalon és az ideiglenes zárásoknál. Ez annak is köszönhető, hogy a társaság jó előre felkészült az áradásra. A védművek karbantartása, felkészítése egy esetleges árra, már kora tavasszal megtörtént.

Végre kulturált nyilvános illemhelyek nyíltak és nyílnak a jövőben Budapesten annak köszönhetően, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek hivatalosan is átvehette a hálózat üzemeltetését. Az FCSM pár hónapja kezdte el a nyilvános illemhelyhálózat 3-4 év alatt történő felzárkóztatását az európai nagyvárosokhoz méltó színvonalra, de már 30 illemhelyen végeztek kisebb felújításokat, az évek óta lezárt egységekből pedig 13-at újra megnyitottak annak érdekében, hogy az idei turistaszezonban használhatók legyenek. Így most már a korábbi 36 üzemelő egység helyett 53 illemhely fogadja a rászorulókat.

A turistaszezont követően, az ősz beköszöntével elkezdődtek a nagyobb felújítások is. A társaság a „WC Világnapja” alkalmából átadta a Déli pályaudvar közvetlen szomszédságában, az aluljáróban az első teljes mértékben felújított nyilvános illemhelyet. Itt lehetőség van zuhanyozni és akár kisbabákat is tisztába tenni. A mosdót kerekesszékesek is használhatják. Budapest hamarosan további akadálymentes automata illemhelyekkel bővül, ugyanis az FCSM 20, mozgáskorlátozottak számára is használható automata köztéri egység szállítására írt ki pályázatot.

Számos utcában újult meg idén is a közcsatorna-hálózat a Fővárosi Csatornázási Művek jóvoltából. A társaság mintegy négymilliárd forintot fordított csatornarekonstrukcióra 2010-ben. A felújítások során az FCSM továbbra is előnyben részesíti a lágy-, illetve keménybéleléses eljárásokat. A korszerű eljárásnak köszönhetően a munkálatok kisebb forgalomzavarással és kevesebb burkolatbontással járnak. Ezek a technológiák elfogadott, minősített eljárások, mind statikai, mind vízzáróság, mind vízszállító képesség tekintetében teljes értékű megoldásnak számítanak. Az FCSM idén programot indított az oldalbeömlős víznyelők beépítésére. Ezeket olyan helyeken telepítik, ahol különösen sok gondot okoz a csapadékvíz elvezetése.

Forrás: http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/12/2&pg=cikk04

Energia nyerhető a szennyvízből

|Utolsó módosítás: 2010. 10. 14. 05:00|Közélet » Környezetvédelem

Egyre rosszabb állapotba kerül a 12 ezer milliárd forint értékű magyar víziközmű-vagyon, csökken a vízfelhasználás

Mik ezek?

Középtávon elkerülhetetlen, hogy a vízdíjak növekedjenek Magyarországon – vélik a kutatók. A magyar EU-csatlakozást követően forradalmi változások történtek a vízi közművek területén, az országban több mint 1000 milliárd forintnyi beruházás valósult meg csatornák, víztisztítók és vezetékek formájában. Ennek a 85 százalékát uniós források fedezték. Működtetésre, karbantartásra, amortizációra azonban nem ad pénz az EU, így ezeket a hazai lakosságnak kell finanszírozni. Környezetbarát országban élni drágább lesz, és ára van annak is, hogy nem folyik már tisztítatlan szennyvíz a Dunába.

„A lakosság hajlamos természetes adottságnak venni, hogy az ország bármely pontján iható és egészséges vezetékes víz folyik a csapból. De hogy ez hosszú távon is így maradjon, a kutatásnak és a fejlesztésnek lépést kell tartani a változásokkal, és fel kell készülnünk a ma még nem is látható veszélyekre” – mondta lapunknak Fleit Ernő egyetemi docens, a Nemzeti Víztechnológiai Platform (NVP) projektvezetője. Ez a platform készítette el a hazai hosszú távú vízgazdálkodási és -kutatási stratégiát és annak megvalósítási programját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékével, valamint a víziközmű-vállalatokat tömörítő Magyar Víziközmű Szövetséggel.

A 12 ezer milliárd forint értékű magyar víziközmű-vagyon egyre rosszabb állapotba kerül. Ráadásul a magyarországi szennyvíz összetétele jelentősen megváltozott. Drasztikusan csökkent a vízfelhasználás, így a szennyvíz töményebb lett. A budapesti például sokkal magasabb koncentrációban tartalmaz szennyező és tápanyagokat, például nitrogénvegyületeket, mint mondjuk a müncheni. A falvakban átlagosan 50-80 liter vezetékes ivóvizet fogyasztanak naponta, városi környezetben ez 120-150 liter, szemben a 200-250 literes európai átlaggal. A falvakban, aki csak teheti, legalább részben leválik a közműhálózatról, mivel vidéken egy köbméter ivóvíz ára 500–1000 forint között van. A magyar háztartások jövedelmének a vízdíj közel 3-5 százalékát teszi ki, ez arányában tízszerese a német háztartásokénak. A szennyvíz eltérő összetételéből eredő különbségek nem teszik lehetővé, hogy a nyugati technológiákat, innovációs eredményeket egy az egyben átvegyük. Honosítás nélkül azokat nem lehet illeszteni a magyar körülményekhez.

„Közkeletű tévedés, hogy Magyarország víznagyhatalom” – mondta Fleit. Az NVP jövőképe is számol azzal, hogy a magyar víz döntő hányada „importáru”; több mint 95 százaléka folyóinkon külföldről érkezik. Már ma is vannak olyan régiók, amelyekben vízhiány tapasztalható. A Duna–Tisza közén gyorsan sülylyed a talajvízszint (nem kis részben az illegális öntözés és a kavicsbányanyitások miatt), ezért folyamatosan mélyíteni kell az öntözőkutakat – ez nem fenntartható vízhasználat hoszszú távon.

A másik fő kérdés, mit tegyünk a szennyvíziszappal. A legtöbb nyugat-európai nagyvárosban elégetik. Budapesten a szennyvíztisztító telepeken – köztük az új csepeliben is – hatalmas mennyiségű iszap keletkezik, melynek lerakóba szállítása csak ideiglenes megoldás, mivel hosszabb távon ez tiltott gyakorlat lesz az unióban. A megoldás több milliárd forintot igénylő probléma. „A lakosság biztosan nem fogadna el egy szennyvíziszap-égetőt” – mondta a kutató. Az EU ajánlása az, hogy az iszapot a termőföldeken kell elhelyezni talajjavító anyagként, tápanyagforrásként. Erre alkalmas földterületek azonban nem találhatók a nagyvárosias környezetben.

A távlati cél a zéró energiabevitelű szennyvíztelep fejlesztése lenne, vagyis az, hogy a magas energiatartalmú szennyvíz megtisztításához szükséges energiát magából a vízből termeljük ki, sőt akár még nettó energianyereséget is elérjünk. Elvileg egy befőttesüvegnyi szennyvízben van annyi energia, hogy egy asztali ventilátort meghajtson. VG

Kárba vész a karbamid

Fleit Ernő a szennyvízhasznosítás egy új módján, a vizelet szelektív gyűjtésén és a benne lévő karbamid kinyerésén dolgozik. A karbamid igen keresett műtrágya. Jelenleg azonban veszendőbe megy, a csatornában ammóniummá alakul.

Budapesten mintegy 22 milliárd forint értékű karbamid keletkezik. Ha sikerülne a vizeletet szelektíven gyűjteni legalább a közintézményeknél és a lakótelepeken, akkor olcsóbb lehetne a tisztítás és a csatornadíj is. Svédországban vannak olyan kísérleti házak, ahol külön gyűjtik a sárga, a fekete és a szürke vizeket újrahasznosításra. Ez vezethet fenntartható vízi infrastruktúrához.

Büntethet az unió

Magyarországon jelenleg több mint egymillió ember él olyan településen, ahol nem kielégítő az ivóvíz minősége, főként az arzéntartalom miatt – közölte Somlyódy László. Az akadémikus szerint az arzénprobléma kezelése mintegy 120 milliárd forintba kerülne. Az ivóvíz- és a szennyvízprogram is késésben van, Magyarország egyiket sem teljesíti 2015-ig. Ez azonban akár szankciókkal is járhat az unió részéről.

Forrás: Világgazdaság (http://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/energia-nyerheto-a-szennyvizbol-330328)

Zöld szennyvíztisztító

2010. szeptember 13. hétfő, 07:07

Egyéves próbaüzem után augusztus elején átadták Közép-Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet és kapcsolódó létesítményeit. A Csepel-szigeten lévő 29 hektáros létesítménynek köszönhetően Budapest szennyvizének 95 százalékát biológiai tisztítás után engedik a Dunába.

Aki járt már szennyvíztelepen, az tudja, kevés tisztább hely van egy ilyen létesítménynél – ez különösen igaz a Központi Szennyvíztisztító Telepre. A mindenre kiterjedő higiéniára szükség is van, ha ugyanis ránézünk Budapest térképére, láthatjuk, hogy szinte a város közepén terül el a létesítmény, amit a kezdetektől fogva figyelembe kellett vennie a projektet kivitelező Csepel 2005 FH Konzorciumnak. A projektcég négy vállalatot fog össze: Degremont SUEZ, OTV France (technológia és beüzemelés) Hídépítő Zrt. és Colas Alterra Zrt. (szerkezettervezés és kivitelezés). Az Élő Duna projekt összesen 428,7 millió euróból valósult meg, ebből a Központi Szennyvíztisztító Telep 249,5 millió euróba került. A beruházás költségvetésének 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza, 20 százalékát a magyar állam, a fennmaradó részt pedig a főváros állja.

Tiszta vizet a Dunába!

Mintegy 800 ezer ember él a Központi Szennyvíztisztító Telep vízgyűjtő területén, itt átlagosan napi 300-350 ezer köbmétert tisztítanak meg (a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer m3 szennyvízből), de csapadékos idő esetén gond nélkül akár 21 875 m3/óra biológiai tisztítóteljesítményre is képes. A mechanikai előtisztítási kapacitását pedig még ennél is nagyobbra, 900 ezer m3/napra méretezték. Mindezek révén Budapest már nem a Duna legszennyezőbb városa, az itt keletkező kommunális szennyvíz közel 100 százalékát biológiai tisztítás után engedik a folyóba.

Lenyűgöző méretek

A mindössze négy év alatt, rendkívül feszített tempóban megépült beruházás részletes tervei 2006–2007-ben készültek el. A 2009 augusztusában megindult próbaüzemre pedig teljesen elkészült a technológia folyamathoz szükséges minden létesítmény (Indul a rendszer, Bautrend 2009. augusztus–szeptember). A 70 ezer m2 alapterületű komplex műtárgyat 2010. augusztus 1-jével helyezték véglegesen üzembe.

A szennyvíztisztító telephez 400 ezer m3 talajt mozgattak meg, 260 ezer m3 földet termeltek ki, a maradék részt azután felhasználták a műtárgyakhoz, illetve a tereprendezéshez. A műtárgyakba 185 ezer m3 betont és 23 ezer tonna acélt építettek be. A telep legnagyobb létesítménye a hozzávetőleg 170×370 méter alapterületű, agyagbeton résfallal körbezárt csarnok épületegyüttes, amelyben elő- és utóülepítő, illetve 18 eleveniszapos medence található. Az eleveniszapos medencék 8 méter mélyek, és 6 méter mélyen a földbe vannak süllyesztve.

Kapcsolódó beruházások

A központi szennyvíztisztító telep megépítésén kívül több – önmagában is jelentős – beruházás is része volt a projektnek. Átalakítottak három átemelő telepet (a ferencvárosit, az albertfalvait és a kelenföldit), megépült a budai rakparton a 7 km hosszú főgyűjtőcsatorna, (valamint Budapest több kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek, eddig már 31 kilométert adtak át a projekthez kapcsolódóan). Elkészült a Duna főág, illetve a Ráckevei Duna-ág alatt egy-egy pár (483 és 125 méter hosszú) nyomócső is, amelyeken keresztül a szennyvíz a telepre érkezik. De a megtisztított vizet sem egyszerűen a partról engedik a Dunába. Azért, hogy egyenletesen keveredjen a Duna vizével, a meder alján, a fősodorba vezették a tisztítómű kivezető nyílását. A létesítményhez tartozik még a telepet védő 1250 m hosszú, 8 m gátkorona szélességű, 1,5 m átlagos magasságú árvízvédelmi gát. Valamint a 282 méter hosszú, kétsávos bekötőút, a hozzá kapcsolódó közúti és vasúti aluljáró és hídszerkezet.

Technológiai folyamat

Mint azt Tóbiás Sándor, a telep építésében előkészítőként részt vevő Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. műszaki menedzsere a helyszíni bejárás során elmondta, kevés hasonló méretű fedett létesítmény található Európában. Ugyanakkor az itt alkalmazott szennyvíztisztítási technológia már bizonyított. A rendszer lényege, hogy a telepre kerülő szennyvíz mechanikai tisztítása részben már a hozzá kapcsolódó átemelő telepeken megtörténik. Az előszűrt vizet Pestről és Budáról is nyomócsöveken a Duna mederfeneke alatt pumpálják át a Csepel-szigetre. A bejövő szennyvizet finom rácsokon tovább szűrik, lamellás előülepítőkben eltávolítják a homokot, a zsírt és a primer iszapot. Majd a víz eleveniszap-medencékbe, utóülepítő medencékbe kerül és szükség esetén a fertőtlenítő körre. A keletkező (primer és fölös-) iszapot sűrítik és 70 Celsius-fokon pasztörizálják, mielőtt a három termofill rothasztótoronyban 9-10 napig kezelnék. A rothasztott iszapot víztelenítik és a hozzávetőleg 25 százalék víztartalmú maradék anyagot elszállítják a telepről. A folyamat során keletkező biogázt hő- és energiatermelésre használják. A két gáztartályban összegyűjtött biogázt 3 darab 1,5 MW-os gázmotorban, illetve kazánokban égetik el. Ezáltal a telep energiaigényének mintegy 30 százalékát fedezik. A szennyvíztisztító azért nem önfenntartó, mert a fedett térben alkalmazott szellőző és szagtalanító rendszerek üzemeltetése többletenergiát igényel. A biológiai tisztítás során mintegy 200 ezer m3/h légmennyiséget mozgatnak meg. Az ehhez kapcsolódó, teljesen automatikusan működő szagtalanító (5 darab 1,2 MW-os motor) névleges kapacitása 81 ezer m3/h, a légmosó szűrőfelülete 12,6 m2. Mindennek, valamint a telepen belül kialakított védő-erdősávnak köszönhetően a környéken nem érezni kellemetlen szagot.

Az energiamérlegen tovább lehetne javítani, ha a keletkező iszap nem Hatvan mellé kerülne komposztálásra, hanem további szárítás után valamelyik fővárosi erőműben égetnék el. Illetve, ha a telepről távozó langyos (12-18 °C) vízből hőcserélők közbeiktatásával energiát nyerhetnének. De mindehhez − a gazdasági megtérülést figyelembe véve − további beruházásokra lenne szükség.

Messziről is zöld

A Központi Szennyvíztisztító Telep méretei ellenére meglehetősen jól simul a környezetébe. Az itt kialakított rendszer lényege, hogy teljesen fedett/zárt technológiai építményekből áll, így minimalizálták a zaj- és szagkibocsátást. A szennyvíztisztító telep területének 80 százalékát növények borítják. Összesen 3 ezer fát ültettek el, ennek egy részét nagyobb konténerekben a 18 eleven iszapos medencét lefedő tetőn helyezték ki. Az ország legnagyobb − nagyjából 60 ezer négyzetméteres – zöldtetőjét borító mesterséges vízmegtartó rétegében elsősorban pozsgás növényeket ültettek. Így a hatalmas létesítmény a Gellért-hegyről nézve szinte teljesen beleolvad a zöld környezetbe.

Kramer-Nagy Ákos

Forrás: BauTrend Magazin (http://www.bautrend.hu/index.php/2010-augusztus/2932-zoeld-szennyviztisztito)

BUDAPESTI SZENNYVÍZ I. – ROHADÁS

• Észak-Csepel központi tisztítómű

• Újpesti nagy felszíni víztisztító mű

• Budai Gerincvezeték

Jókora projektek, amelyek igen sokat foglalkoztatták a budapesti fejlesztéseket figyelemmel kísérőket. Mik lettek/lesznek, és mi lehetett volna belőlük…

Mivel a budapesti szennyvíz 49%-a tisztítatlanul került a Dunába egészen eddig, és így a Fekete tengerig a Duna legnagyobb szennyezőjének számított, meglehetősen nagy szükség volt a csatornahálózat végső állomásainak korszerűsítésére. Nem várhatjuk el hogy Budapest mocskát élvezze minden délebbi part menti település. Mégis, korszerűnek mondhatóak-e ezek a fejlesztések egyáltalán?

Az észak-csepeli terület szövevényes birtokcseréire nem érdemes most szót vesztegetni, bár érdekes olvasmány. A csereberék farvizén létrejövő építészeti ötletpályázatok azonban témába vágnak. Egy ilyen pályázaton került elő a csepeli “Manhattan” terve, Bojár Iván András kedvenc felhőkarcolóival. A budapesti olimpia terve is itt akadt fenn végül, mire végigsodródott az egész város területén. Mikor európai uniós források kerültek a beruházási vágy mögé, felgyorsultak az események, és szép vagy kevésbé szép városépítészeti terveket sóhajtás nélkül törölték le az asztalról.

Pedig sokan felhívták rá a figyelmet, hogy a szennyvíztisztítás hatásfoka (különösen a biológiai fázis sikeressége) rendkívüli mértékben függ az egyenletes szennyvízterheléstől, és a szennyvíz által megtett út hosszától. Ez utóbbi ebben az esetben kritikusnak számít: félő hogy az utaztatott szennyvíz „berohad”, azaz időközben alkalmatlanná válik az érzékeny baktériumkultúrák általi tisztításra. Éppen ezért gondolták úgy az egyetlen óriásberuházást ellenérzéssel fogadó mérnökök, hogy a városnak több, kisebb tisztítóval kellett volna kezelni a helyzetet, még ha az összességében többe is került volna az óriástisztítónál.

Képzeljük le, hogy milyen lehetőséget jelenthetett volna több kisebb tisztítómű létesítése! Akár a belvárosban! Micsoda közparkok, létesülhettek volna a Duna szomszédságában. tökéletesen tiszta, friss vízzel teli tavak a Batthyány téren, kilátással a Parlamentre. Igaz is; föld alatti ülepítők a Kossuth tér alatt, felette nádas. Szűrőépület a Clark Ádám téren. A megtisztított víz az alsó rakparton, a füves sétány és futópályák között kialakított tavakban gyűlik, és onnan folyik tovább folyóba.

Vissza a valóságba.

A megtisztítandó napi 600.000 m3 szmötyit el is kell szállítani Csepelre. Mindezt a budai főgyűjtővezeték teszi meg. Az előbb vázolt tavacskás, füves futópálya és egyéb – egyébként évtizedek óta dédelgetett (itt itt itt és itt) – leányálmok helyett ezért elvégezték a budai alsó rakpart szélesítését, hogy befogadja a jókora Keresztmetszetet; a felette található autóút szélesítését szerencsére sikerült a szakmai és civil össztűznek meghiúsítania. Milyen más lenne a helyzet sok kis tisztítóval? Most már adott a helyzet, ott a gyűjtőcsatorna, a későbbi fejlesztéseket a föld alatti műtárgy alapvetően befolyásolni fogja. A fatelepítést például különösen nehézzé teszi. A csövet tehát nyilván használni célszerű. Legyen európa első rafting pályája… Netán föld alatti 20km-es galéria, skater fullpipe, exkluzív bringafutár-sáv. További ötleteket lehet írni a hozzászólásokba.

Van akkor ugye egy csepeli szennyvíztisztítónk, amely nem büszkélkedhet igazán az építészeti és városépítészeti megfontolások dicsőséges megvalósulásában. És akkor fenntarthatóságról ne is beszéljünk.

Mi a helyzet azonban az újpesti víztisztító művel? A helyzet némileg hasonlít a csepeli “példa” néhány évvel korábbi, pályázatban gazdag korára. Remény van.

Itt van például az újpesti Palotai sziget déli területének új rendezési terve. Ennek kiegészítése érdekében írták ki a szennyvíztisztító üzem építészeti és városépítészeti tervpályázatát.

Az építészeti ötletpályázat tárgya ennek megfelelően

• a tervezési terület településszerkezeti kapcsolatainak és területfelhasználásának meghatározása,

• a műemléki védelem tartalmának pontosítása, ezen belül a megtartásra érdemes épületek körének és (új) funkciójának meghatározása,

• a tervezett új létesítmények funkciójára (az egyes rendeltetések arányaira) és elhelyezésére vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint

• a beépítési paraméterek nagyságrendjének meghatározása

A pályázatra igen érdekes tervek születtek. Első helyezettnek a Mérték Stúdió tervét ítélték. A beépítés, a meglévő műemléki épületek bevonása igen szépen sikerült a tervben; az algahomlokzatos házakat meg mostanában szeretjük, bár kicsit kételkedem, hogy Magyarország klímája megfelelő lehet nekik; persze ha így folytatódik a felmelegedés… Külön piros pont a jópofa látványtervekért, kellemes, kedvenc-Gross.Max-szerűek. Remélhetőleg lesz is valami nyomokban a felvázolt ECO-cityből.

Érdekesnek tartottam – inkább hangulati szempontból – a Schüller és Társa Építésziroda Kft. megvételben részesült tervét. Ez a többi világos-boldog terveitől eltérően, organikusan formált, épületeket képzel el, amint azok a gőzölgő lápban meredeznek. Kicsit komorabb, baljóslatúbb jövőképet vetít előre. Mint amikor a társadalmi elit a lápok védelmében élvezi technológiai felsőbbségét, míg a nép kevésbé szerencsés tagjai kiszorulva az utópiából, csak vágyakozhatnak a tiszta ivóvíz után.

A díjazott tervek a város közepén még érdekesebbek lehetnének ugyan, ahol az emberek nagyobb tömege érintkezhetne a szennyvíztisztítás és egyéb fenntartható technológiákat felvonultató együttessel. De ez már inkább az én álmom.

A csepeli szennyvíztisztító és a gerincvezetékkel kapcsolatos információk Bardóczi Sándor Építészfórumon hasonló témában megjelent cikkei alapján.

Forrás: http://mocskosepiteszet.wordpress.com/2010/09/10/budapesti-szennyviz-i-rohadas/

Gyűjtőcsatorna készül a VIII. kerület alatt

2010.09.02 12:54

MNO - TR

Egy fúrópajzs segítségével, úgynevezett csősajtolásos technológiával építik a józsefvárosi tehermentesítő gyűjtőcsatornát – derült ki a csütörtökön a főváros VIII. kerületében, a Rezső téren tartott sajtótájékoztatón.

Geönczeöl Gergely főépítésvezető a sajtótájékoztatón azt közölte, hogy a Rezső téri csatorna átmérője 1,6 méter, amit egy kisebb fúrópajzs segítségével alakítanak ki. A pajzs 14,5 tonnás és egy nap alatt több mint 30 métert képes megtenni a föld alatt.

A munkálatok során a pajzs 167 méternyi alagutat ás majd ki egy hét alatt a Rezső tértől a Delej utcáig – fűzte hozzá.

Gál Tibor, a projektet koordináló Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. műszaki menedzsere elmondta, hogy a felszín megbontása nélkül, pénteken kezdődhet el a csatorna építése, ami egy hónapon belül fejeződhet be.

A Fővárosi Önkormányzat csatornafejlesztési beruházása 2009 szeptemberében indult és 15 kilométernyi új csatorna épül ennek keretein belül. A csatornázási munkák a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep építése során keletkezett megtakarításokból, valamint uniós forrásokból – 62 millió eurós keretből – valósulhat meg – mondta a szakember.

(MTI)

Forrás: Magyar Nemzet (http://www.mno.hu/portal/734046)

Mi is büszkék lehetünk a Dunára!

Mi is büszkék lehetünk a Dunára! Mivel átadásra került Budapesti Központi Szennyvíztisztító berendezése. Az EU 2003-ban kötelezte a Magyar Országgyűlést a vízlépcső ellenes törvény hatályon kívül helyezésére.

Wertán Zsolt és Németh Szilárd, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-KDNP-s képviselői szerint már most látszanak a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tervezési és kivitelezési problémái, nem biztos, hogy a rendszer mindig tudja kezelni a szennyvizet, aminek mennyisége és tartalma is egyre nő.”

A beruházó szerint valójában a fővárosban a szennyvízkibocsátás visszaesett a korábbi évekhez képest, amelyet részben az ipari létesítmények megszűnése okozhat, másrészt kevesebb lett a kommunális eredetű szennyvíz is. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy az elmúlt években nőtt a vízdíj, egyre több lakásban szereltek fel saját vízórát, s így nőtt az emberek „vízfogyasztási önkontrollja”. A korszerű háztartási gépek is kevesebb vizet fogyasztanak, mint elődeik.

A hír kapcsán a reális zöldek emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Országgyűlés 1992-ben törvényt fogadott el, miszerint a Dunára nézve a legnagyobb veszélyt a Duna vizének a duzzasztása jelenti. A 1992-ben elfogadott törvény állítását a képviselők a mai napig osztják, az egymást és az váltó kormányok is.

A politikai elit és az egymást váltó kormányok a Dunára a Duna vízének a duzzasztást tartják a legveszélyesebbnek, annak ellenére, hogy a Dunán se szeri száma a vízlépcsőknek, felettünk több mint harmincöt, alattunk négy duzzasztás van a Dunán.

A politikusok Budapest szennyvíznek tisztítatlanul a Dunába engedését sohasem kifogásolták, ami végre most Központi Szennyvíztisztító megavalósulásával rendeződött.

Az igazság órája Magyarországnak az EU –hoz való csatlakozás éve előtt jött el.

Az EU 2003-ban kötelezte a Magyar Országgyűlést az 1992-ben elfogadott törvény hatályon kívül helyezésére. Erről a tényről a reális zöldeken kívül egyetlen hazai média nem számolt be, a hazai média a Dunáról húsz éve egyoldalúan a politikusok szájíze szerint ad tájékoztatást.(Zöldike)

NYÍLT LEVÉL Dr. Demszky Gábor Főpolgármester Úrnak

2010. augusztus 3. kedd

Dr. Demszky Gábor Főpolgármester Úrnak

Tisztelt Főpolgármester Úr !

A Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep mai, augusztus 2-i átadási ünnepségén elhangzott: a szennyvíztisztító telep működésének megindítása fontos esemény Budapest Főváros életében. E napon átadásra került az uniós társ-finanszírozással épített budapesti központi szennyvíztisztító rendszer. Ezzel a beruházás a 2005-ben meghatározott határidőre, az eredeti költségkeret betartásával sikeresen lezárult.

Az ÉlőDuna Projektnek köszönhetően a fővárosban keletkező szennyvíz immáron 95 százaléka esik át biológiai tisztításon.

Az örömteli esemény mellett annál szembeszökőbb, hogy Csepelen, még 45 km (!) hosszúságú közcsatorna megépítésére kell várnia – talán 2012. végéig!? – a csepelieknek. Éppen ezért a Csepeli Önkormányzat vezetése a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a csatornadíj ismételt emelésére itt, Csepelen sor kerüljön.

A csepeliek minden törvényes tiltakozási eszközt felhasználnak majd arra, hogy addig egyetlen fillérrel se emelkedjen a csatornadíj Csepelen, amíg a terület 100 %-ban csatornával ellátott nem lesz.

A csepeliek jogos követelését az is alátámasztja, hogy a kerület igen fontos közcélú fejlesztéseknek adott eddig helyet. Gondoljunk csak a központi vízkezelőre; az új erőművekre; a logisztikai-kikötői fejlesztésre, vagy a most üzembe helyezett központi szennyvíztisztító rendszerre.

Tisztelt Főpolgármester Úr !

Felkérjük, hogy támogassa a csepeliek jogos követelését.

Budapest, 2010. augusztus 2.

Tisztelettel:

Tóth Mihály

Forrás: Csepel Info Plusz (http://csepelinfoplusz.hu/tag/toth-mihaly/)

Átadták a budapesti szennyvíztisztítót

2010.08.02 12:02

MNO - KA

Ünnepélyesen átadták hétfőn a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházást, ami 429 millió euróból (jelenlegi árfolyamon mintegy 122 milliárd forint) valósult meg.

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a megnyitón elmondta, hogy a beruházási összeg 65 százaléka az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatása, 20 százalék állami forrás volt és 15 százalékot a főváros állt a költségekből. A most átadott beruházás még folytatódik az év végéig a harmadik tisztítási fokozat megteremtésével és a monitoring kiépítésével. Ezeknek a költsége eléri a 62 millió eurót.

Forrás: Magyar Nemzet (http://www.mno.hu/portal/728306)

Határidőre átadják a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet

forrás: mti

Megjelenés: 2010.08.02., 15:42 Utolsó módosítás: 2010.08.02., 11:46

Az eredetileg tervezett időpontban július 31-én, szombaton megtörténik a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep hivatalos átadás-átvétele, és másnap megkezdi üzemszerű működését az uniós társ-finanszírozással épített szennyvíztisztító rendszer - közölte pénteken a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei, azaz az ÉlőDuna Projekt menedzsmentje az MTI-vel.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény ugyanakkor megjegyzi: a beruházó Fővárosi Önkormányzat és az üzemeltető még nem tudott megállapodni a szerződés módosításának bizonyos kérdéseiről. Ezek rendezéséig a tisztítóművet úgynevezett kényszerüzemeltetéssel működtetik, amely azonban műszaki szempontból semmilyen hátrányt nem jelent a szennyvízkezelés folyamatára. A tisztítómű nem áll le, a próbaüzemi működésről átáll normál, üzemszerű működésre.

A kényszerüzemeltetés jogi fogalom, amely arra utal, hogy egy közmű szolgáltatási feladatot ellátó üzem jogilag még nem rendezett körülmények között működik, azonban a szerződő felek közös szándéka volt az üzem átadás-átvétele.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet az üzembe helyezéstől számított első 4 évben a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában lévő BKSZT Kft. üzemelteti. A kisebbségi tulajdonos többek között az a Csepel 2005 FH Konzorcium, amely a telep tervezési és kivitelezési munkáit végezte.

A Főváros és a Csepel 2005 FH Konzorcium között 2006 januárjában született meg az a szerződés, amely rögzítette az induló szennyvíztisztítási díjat, továbbá az augusztus 1-jével induló üzemeltetéskor esedékes szolgáltatási díj számítási módját az induló díj alapján. Az üzemeltetési díj aktuális értékét az üzemeltetés megkezdése előtt - tehát az elmúlt időszakban - kellett meghatározni.

A főváros szakbizottságai a szennyvíztisztítási szolgáltatási díj mértékéről döntöttek. Ez 23,21 forint köbméterenként és alacsonyabb a 2006-ban rögzített induló díjnál, mert az elmúlt 4 év során bizonyos feladatok - így például a Cséry telepre történő iszapszállítás - kikerültek az üzemeltető kötelezettségi köréből.

A szennyvíztisztítási szolgáltatási díj azonban várhatóan nem marad az induló szinten, mert a szakbizottságok döntése szerint további tárgyalásokat kell folytatni annak kiigazításáról - tartalmazza a közlemény.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró - azaz folyó áron mintegy 120-130 milliárd forint -, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja - közli az összefoglaló.

Forrás: MTI; Alternatív Energia.hu (http://www.alternativenergia.hu/hataridore-atadjak-a-budapesti-kozponti-szennyviztisztito-telepet/21150)

Kizöldült a szennyvíztisztító telep

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítmények próbaüzemének végéhez közeledve egyre nagyobb hangsúlyt kap a telep területének parkosítása. 2010 júniusáig elültették a telepre szánt több mint 3000 fa 80%-át.

More Information

Az elmúlt évben látványos változások történtek a Csepel-szigeten 29 hektáron elterülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen. Tavaly július végére, a próbaüzem kezdetére valamennyi műtárgy elkészült, most pedig már a telep növényesítése terén is jelentős előrehaladás látható.

A szennyvíztisztító telep területének 80%-át zöld növények borítják. A zöldterület magában foglalja a telep északi részén kialakított ligetes parkot, a kerítés mellett 3 sorban ültetett növényzetet (védősávot), a belső utak és műtárgyak környezetének rendbe tételét, valamint a telek keleti részén 3 éve telepített összefüggő erdő létesítését is, amellyel a csatlakozó út építése miatt kivágott fákat pótolták. A zöldterület rendezés nemcsak az elszórtan elültetett előnevelt fákat, cserjéket jelenti, hanem a központi műtárgy tetején kialakított parkot (zöldtetőt) is. A zöldetetőt mesterséges vízmegtartó anyaggal telített őrlemény (égetett agyag) borítja, amelybe a száraz és esős időt is jól tűrő pozsgásokat ültettek. A vékony talaj miatt nagyobb növények ültetésére nem volt mód, ezért itt nagyobb konténerekben bokrokat, kisebb fákat helyeztek ki.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep területén – az 1 hektáros erdőn kívül - összesen több mint 3000 kisfát telepítenek, amelyből 2010 júniusáig körülbelül 80%-ot ültettek el. A fennmaradókat a munkaterület átadása után telepítik. A növények között olyan őshonos fafajták is megtalálhatók, mint a barkócaberkenye, ezüstfa, hársfa, korai és mezei juhar, szürke nyárfa, vadkörte, virágos kőris. A szennyvíztisztító telep zöldterületének kialakításában kerttervező segítségét vették igénybe, hogy minél esztétikusabb látványt érjenek el. A tervező például a ligetes parkterület és a védősáv esetében a fák 80%-át a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által javasolt őshonos fafajok listájából válogatta össze.

A növényzet öntözését a telep zöldterületét behálózó földalatti öntözővíz hálózaton keresztül oldják meg. Az öntözés költséghatékonnyá vált azáltal, hogy külön öntözővíz kutakat fúrtak, amelyek egy része talajvíz figyelő monitoring kútként is funkcionál.

A szennyvíztisztító telep látványa alapvető minőségi változást hoz a területen: a műtárgyak zöldtetőinek, illetve az egyéb parkosítási tevékenységeknek köszönhetően egy kertészetileg művelt zöldfelület látványa fogadja majd az arra közlekedőket.

A szennyvíztisztító telep Nyugat-Európa számos nagyvárosában használt és bevált technológiával készült. A zárt rendszerű szennyvíztisztítónak köszönhetően a telep védőtávolsága "0" (nulla) méter. Ez azt jelenti, hogy a telep működése a kerítésén kívül sem hang-, sem szagkibocsátással (emisszióval) nem járhat.

A "0" (nulla) szag-emisszió vonatkozik a telepen keletkezett iszap elszállításának módjára is, ezért az iszapszállítást is zárt konténeres teherautókkal végzik.

Hasonló, zárt rendszerű szennyvíztisztítók működnek például Baselben és Nizzában is, melyek működése során nem tapasztalható szag vagy zaj kibocsátás. Ez követelmény a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep esetében is.

A teljes beruházásról az ÉlőDuna projekt saját website-ján, a www.eloduna.hu oldalon olvashat.

Forrás: PressIt (http://pressitt.com/smnr/Kizldlt-a-szennyvztisztt-telep/1953/)

Új típusú víznyelők Budapesten

A csatornahálózatot üzemeltetők egyre nagyobb gondja a mind gyakoribbá váló felhőszakadások, melyek komoly próba elé állítják a csapadékvíz-elvezető rendszereket. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék elvezetését nagyban gátolja, hogy a rácsos vízelnyelőkbe a vihar által leszakított faágakat, faleveleket mos be a víz, így azok eltömődnek.

A felső beömlésű vízelvezetők előnye ugyan a nagy vízelnyelő képesség, ugyanakkor hajlamosak az eltömődésre. Több európai nagyvárosban sikerrel alkalmazzák az oldalbeömlős víznyelőket, melyek nem annyira érzékenyek az eltömődésre, ám vízelnyelő képességük kisebb.

A Fővárosi Csatornázási Művek szakembereit már régóta foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne a kétfajta rendszer előnyeit úgy kombinálni, hogy az átépítési költségek minimális szinten maradjanak. Végül 2007-ben a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Techno-Wato Kft. közösen dolgozta ki a Keston Drain Systemet. A műszaki megoldás: a meglevő víznyelő aknájába kötik be a járdaszegélybe beépített oldalbeömlő öntvényt, így jelentősebb átépítési költség nélkül növelhető a vízszállítás és csökkenthető a dugulásra való érzékenység.

A technológia Budapesten is bevált. A Fővárosi Csatornázási Művek 2009 végéig a legkritikusabb helyeken, mélyebben fekvő utakon 150 oldalbeömlős víznyelőt épített be, így többek között az I. kerületi Lánchíd utcában, a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron, a III. kerületi Bécsi úton és a XII. kerületi Magyar jakobinusok terén. Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a kétfajta rendszer együttes alkalmazásával az özönvízszerű csapadékvíz-elvezetés gondjai enyhülhetnek Budapesten.

Forrás: Közmű Újság (http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/6/1&pg=cikk07)

Próbaüzemel a csepeli szennyvíztisztító biogázrendszere

Zöldtech * 2010.06.02

Az egymillió embert kiszolgáló, naponta átlagosan 350.000 m³ szennyvíz kezelését végző telep biogáz rendszere 4,5 MW elektromos és 8,5 MW hőteljesítményt képes maximálisan leadni. A megtermelt energiát helyben felhasználják a biológiai tisztítási folyamatban.

Sajtóközlemény - ENER-G Energia Technológia Zrt.

Az ENER-G Energia Technológia Zrt. tervezte és építette a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen 2,6 millió euró értékű beruházásban megvalósult megújuló-energetikai központot. A probaüzemi működés végéhez közeledő projekt az „Élő Duna” program része, mely ma Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása.

A brit központú ENER-G cégcsoport magyarországi leányvállalata 4,5 MWe teljesítményű, kapcsolt energiatermelésen alapuló, biogáz hasznosító rendszert helyezett üzembe. A rendszerhez tartozik további három földgáz vagy biogáz üzemben működő 2,5 MW Loos kazán, melyek kiegészítő fűtőkapacitást biztosítanak. A társaság látja el az üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat is.

A megújuló-energetikai központ a 70.000 m²-en elterülő biológiai szennyvízkezelő komplexum részét képezi a Csepel-szigeten található 29 hektáros üzemi területen. Az új szennyvíztisztító rendszer tesztüzemi működése 2010. július 31-én zárul, amelyet teljes kapacitású üzemszerű működés követ. A fejlesztésnek köszönhetően a Dunaba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 51%-ról 95%-ra emelkedik, amely a budai oldal szinte egészét és Pest egy részét jelenti. A mintegy egymillió embert kiszolgáló telephely átlagosan napi 350.000 m³ szennyvíz kezelésére képes. Az üzem építése több mint két évet vett igénybe, költsége közel fél milliárd eurót tett ki, melyet az Európai Unió, a magyar állam és Budapest önkormányzata közösen finanszírozott. A beruházás megfelel a legmagasabb környezetvédelmi normáknak ideértve a zaj- és szagemissziós normákat. Az üzem maximális teljesítményét 2010. szeptemberében fogja elérni, addig 80%-os kapacitással működik. Az energiaközpont 4,5 MWe megújuló villamosenergiát képes előállítani, amely a Szennyvíztisztító Telep teljes villamosenergia-fogyasztásának több mint 50%-át jelenti. Ez megközelítőleg nyolc nagy kapacitású szélturbina teljesítményének felel meg. A kapcsolt energiatermelő berendezések (CHP) 563 m³/h biogázt hasznosítanak egységenként maximum 8,5 MW hőt előállítva, amely a biológiai tisztítási folyamatban kerül hasznosításra.

„A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen megvalósult projekt élő példa az anaerob lebontás alkalmazására, amely mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból hatékony megoldást nyújt ilyen nagyméretű beruházások esetén is” – mondta Márialigeti Balázs az ENER-G Zrt. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Úttörő vállalkozás ez, ezért is várjuk türelmetlenül a megújuló-energetiai rendszer 2010. szeptemberében induló teljes üzemi működését. Az anaerob lebontási folyamat során a szerves hulladék alakulát energiává. A technológia bizonyítottan csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, miközben jelentős gazdasági előnyöket is biztosít.”

A szennyvíztelep biológiai lebontó rendszere biogázt termel, amelynek igen magas, 50-70% a metán tartalma. Ez a környezetre rendkívül káros gáz egyben igen értékes energiahordozó is, amely kapcsolt energiatermelő berendezésben hasznosítva hőenergia és elektromos áram előállítására alkalmas. A hőenergia hasznosítható a lebomlási folyamatok elősegítésére, illetve az üzem épületeinek fűtésére, míg a felesleges villamos energia a kötelező átvételi rendszerben prémium áron értékesíthető.

Az ENER-G cégcsoport Európa-szerte jelentős tapasztalatokkal rendelkezik nagyméretű biogáz-projektek építésében, üzemeltetésében és finanszírozásában. A cég folyamatosan fejleszti szakértő csapatát, hogy meg tudjon felelni a magas metánértékű biogáz projektek növekvő igényeinek.

A társaság rugalmas finanszírozási ajánlatai között közép- és hosszú-távú bérlet, kedvezményes villamosenergia beszerzési megállapodás, és teljes finanszírozási opció is található. Ez utóbbi magában foglalja az ENER-G által installált és üzemeltetett eszközöket is a partner tőkeberuházása nélkül.

Az ENER-G budapesti biogáz-hasznosító energetikai projektjét bemutató esettanulmány és más kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatos projektet bemutató ingyenes bemutató DVD-ért kérjük, írjon az info@energ.hu címre.

Szennyvízből biogáz

zöldtér

Európa egyik legnagyobb szennyvíz-hasznosító projektje indult el Budapesten.

Az ENER-G Energia Technológia Zrt. tervezte és építette a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen 2,6 millió euró értékű beruházásban megvalósult megújuló-energetikai központot. A próbaüzemi működés végéhez közeledő projekt az „Élő Duna” program része, mely ma Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása.

A brit központú ENER-G cégcsoport magyarországi leányvállalata 4,5 MWe teljesítményű, kapcsolt energiatermelésen alapuló, biogáz hasznosító rendszert helyezett üzembe. A rendszerhez tartozik további három földgáz vagy biogáz üzemben működő 2,5 MW Loos kazán, melyek kiegészítő fűtőkapacitást biztosítanak. A társaság látja el az üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat is.

A megújuló-energetikai központ a 70.000 m2-en elterülő biológiai szennyvízkezelő komplexum részét képezi a Csepel-szigeten található 29 hektáros üzemi területen. Az új szennyvíztisztító rendszer tesztüzemi működése 2010. július 31-én zárul, amelyet teljes kapacitású üzemszerű működés követ. A fejlesztésnek köszönhetően a Dunába visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 51%-ról 95%-ra emelkedik, amely a budai oldal szinte egészét és Pest egy részét jelenti. A mintegy egymillió embert kiszolgáló telephely átlagosan napi 350.000 m3 szennyvíz kezelésére képes. Az üzem építése több mint két évet vett igénybe, költsége közel fél milliárd eurót tett ki, melyet az Európai Unió, a magyar állam és Budapest önkormányzata közösen finanszírozott. A beruházás megfelel a legmagasabb környezetvédelmi normáknak ideértve a zaj- és szagemissziós normákat. Az üzem maximális teljesítményét 2010. szeptemberében fogja elérni, addig 80%-os kapacitással működik. Az energiaközpont 4.5 MWe megújuló villamosenergiát képes előállítani, amely a Szennyvíztisztító Telep teljes villamosenergia-fogyasztásának több mint 50%-át jelenti. Ez megközelítőleg nyolc nagykapacitású szélturbina teljesítményének felel meg. A kapcsolt energiatermelő berendezések (CHP) 563 m3 / h biogázt hasznosítanak egységenként maximum 8,5 MW hőt előállítva, amely a biológiai tisztítási folyamatban kerül hasznosításra.

„A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen megvalósult projekt élő példa az anaerob lebontás alkalmazására, amely mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból hatékony megoldást nyújt ilyen nagyméretű beruházások esetén is” – mondta Márialigeti Balázs az ENER-G Zrt. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Úttörő vállalkozás ez, ezért is várjuk türelmetlenül a megújuló-energetikai rendszer 2010. szeptemberében induló teljes üzemi működését. Az anaerob lebontási folyamat során a szerves hulladék alakulát energiává. A technológia bizonyítottan csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, miközben jelentős gazdasági előnyöket is biztosít.”

A szennyvíztelep biológiai lebontó rendszere biogázt termel, amelynek igen magas, 50-70 százalék a metán-tartalma. Ez a környezetre rendkívül káros gáz egyben igen értékes energiahordozó is, amely kapcsolt energiatermelő berendezésben hasznosítva hőenergia és elektromos áram előállítására alkalmas. A hőenergia hasznosítható a lebomlási folyamatok elősegítésére, illetve az üzem épületeinek fűtésére, míg a villamosenergia a kötelező átvételi rendszerben prémium áron értékesíthető.

Forrás: Zöldtér.hu (http://zoldter.hu/energia/20100602_szennyvizbol_biogaz.aspx)

2010. május 09.

Újabb ígéret a kerület negyedét érintő fejlesztés megvalósítására

Írta: HT

Az elmúlt években számos ígéret hangzott el a kerületi csatornázás megindítása kapcsán, ám egy sem vált valóra. Egy hónapja még arról írtunk, hogy talán 2011-ben kezdődhet a program, ám a fővárosi képviselők elvetették, hogy a kerület elsőbbséget élvezzen. Az áprilisi ülésen azonban mégis támogatták a javaslatot.

Egy éve még azzal hitegették a főváros vezetői a kerületben élőket, hogy 2009 őszén elkezdődhet az évek óta ígérgetett csatornázás. Ősszel tavaszra tolódott a kezdés, míg idén tavasszal jövőre csúszott át. A márciusi döntéskor azonban a fővárosi közgyűlés elvetette, hogy a XVIII. kerület élvezzen elsőbbséget.

Pedig nem alaptalanul lobbiztak ennek érdekében közösen a várost vezető szocialista és ellenzéki fideszes fővárosi képviselők. Budapest 4 éves csúszásban van a csatornázás terén legelmaradottabb fővárosi kerületben. A XVIII. kerület – különösen a pestszentimrei városrész – rendkívül gyengén csatornázott. A fővárosi fejlesztési pályázat szerint Budapesten 271 kilométer csatornázására van szükség, s ebből 88 kilométernyi a XVIII. kerületi szakasz. Az előzetes felmérések szerint a kerületben több mint 7 ezer háznál 20 ezer lakó várja a munkák elkezdését.

A fővárosi közgyűlés márciu­si ülésén azonban ismét eltolták egy esztendővel a kezdést, s így leghamarabb 2011-ben indulhat a program. Az azóta eltelt egy hónap alatt ugyan nem jött előbbre a kezdés, ám legalább abban egyetértés alakult ki, hogy a beruházásban a XVIII. kerület elsőbbséget élvezzen.

– Ez azt jelenti, hogy nálunk kezdődhet a munka, s ha a főváros teljesíti a döntést, akkor mind a 88 kilométer megépülhet, amelyre nagy szükség lenne – tájékoztatott Szaniszló Sándor alpolgármester. – Mindezt nem csupán az támasztotta alá, hogy a fővárosi kerületek közül nálunk a legnagyobb a lemaradás, de az is, hogy mi készítettük legjobban elő a megvalósítást.

Az alpolgármester azonban nem véletlenül fogalmazott feltételes módban. Az elmúlt években sok ígéret hangzott már el, ám egyelőre semmi nem vált valóra. Ráadásul a mostani döntésnek olyan látszata van, mintha a felelősséget a következő városvezetésre hárítaná a fővárosi önkormányzat, és az egyébként is eladósodott Budapest a következő városvezetés terhére vállalna kötelezettséget.

– Azért nem a következő testület terhére történt a döntés, mert a fideszes képviselők is megszavazták a határozatot – tette hozzá Szaniszló Sándor. – Úgy gondolom, a kerületért ők is hatásosan lobbiztak képviselőtársaik körében, s így ennek teljesítése körül nincs vita. Sütő-Nagy Zsolt

Forrás: Helyi Téma, Budapesti Téma XVIII. kerület (http://www.helyitema.hu/XVIII._Kerulet/Ujabb_igeret_a_kerulet_negyedet_erinto_fejlesztes_megvalositasara.html)

Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közli, hogy a Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése, 18-A, a dél-budai felvezetés és főgyűjtő megvalósításának előzetes vizsgálati eljárását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján megindította.

Az ügy iktatószáma: 28733/2010.

Az eljárás megindításának napja: 2010. április 12.

Az ügyintézési határidő: 33 munkanap

A határidőbe nem tartozik bele – többek között – a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítésig terjedő idő.

Az ügyintéző neve és elérhetősége: Horváth Kinga, tel.: 478-4437

A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése

A 18-A jelű dél-budai felvezetés és főgyűjtő megvalósításának célja a dél-budai területek (XXII. kerület, a XI. kerület egy része), valamint Budaörs szennyvizeinek összegyűjtése, majd azok eljuttatása a csepeli oldalra, végül a központi szennyvíztisztító telepre.

18-A Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő

A-I csop. Dél-budai felvezetés

A-II csop. Dél-budai főgyűjtő

A-III csop. Vasút utcai átemelő

A-IV csop. Váza utcai átemelő

A-V csop. Duna keresztezés

Dél-budai felvezetés

A dél-budai felvezetés a XXII. kerület déli részének (Vasút utca – Ártér utca között) összegyűjtött szennyvizeit juttatja el részben nyomóvezetékkel, részben gravitációs módon az Ártér utcai átemelőhöz. A tervezési terület részben árterület, részben közlekedési vagy iparterület. Lakóterület a Nagytétényi úton, a Vasút utcában és a Duna telep környezetében érintett. A tervezett létesítmény többször keresztez árvízvédelmi töltést, vasúti pályát, vízfolyást és közutat.

Épül összesen 1.175 m gravitációs csatorna és 5.697 m nyomóvezeték (átkötések nélkül).

Dél-budai főgyűjtő

A dél-budai főgyűjtő a XXII. kerület északi részének (Ártér utca – Susulyka utca között), a XI. kerület egy részének valamint Budaörsnek az összegyűjtött szennyvizeit juttatja el gravitációs módon az Ártér utcai átemelőbe. A főgyűjtő egy része már megépült (Budafok-belváros átemelő és a Kehely utca között), a jelen programban tervezett szakaszok ehhez csatlakoznak.

Épül összesen 6.294 m gravitációs csatorna.

Vasút utcai átemelő

A Vasút utcai szennyvízátemelőből indul a Dél-budai felvezetés DB-NV 1-0-0 jelű nyomóvezetéke. Az átemelő a Nagytétényi út melletti, 232342 hrsz területen, a tervezett hulladékudvar Vasút utca felőli sarkán létesül egy 10 méteres sávban. A terület jelenleg a XXII. kerületi Önkormányzat tulajdonában van.

A tervezett átemelő névleges kapacitása 50 l/s.

Váza utcai átemelő

A Váza utcai szennyvízátemelő köti össze a Dél-budai felvezetés DB-NV 1-0-0 és DB-NV 2-

0-0 jelű szakaszát, valamint ide érkeznek a Váza utcai öblözet összegyűjtött szennyvizei is. Az átemelő a Váza utcában, a 231756 hrsz területen, a meglévő átemelő telep átépítésével valósul meg. A terület jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tulajdonában van.

A tervezett átemelő névleges kapacitása 90 l/s.

Duna keresztezés

A Duna keresztezés a budai oldal összegyűjtött szennyvizeit továbbítja a csepeli oldalra. A hozzá tartozó létesítmények a budai oldali átemelő műtárgy (Ártér utcai átemelő), meder alatti mélyvezetésű nyomócsőpár, a csepeli oldali fogadó műtárgy, Vas Gereben utcai szivattyútelep csatlakozó műtárgyáig vezető nyomócsőpár és Vas Gereben utcai csatlakozó műtárgy.

Épül összesen 2x 957 m nyomóvezeték.

A tervezett létesítmény közvetlen hatásterületének vélelmezett határai:

A tervezett tevékenység hatása Budapest XXII., a XXI. és a XI. kerület közigazgatási határán belül jelentkezik.

A felügyelőség az eljárást lezáró határozatában megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint:

jelentős környezeti hatások feltételezése esetén megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit,

ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, megállapítja, hogy a tevékenység mely egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható, figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket,

ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.

A felügyelőség felhívja az ügyben érintettek figyelmét, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követő 21 napon belül közvetlenül a Felügyelőséghez észrevételt lehet tenni.

A felügyelőség a közleményt a hivatalában, valamint a honlapján közzéteszi.

Az érintettek a dokumentációba, illetve az ügy egyéb irataiba a Felügyelőség Zöld Pont Irodájában (1072 Budapest, Nagydiófa utca 11.) ügyfélfogadási időben betekinthetnek.

A dokumentáció és a kérelem Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Környezetvédelmi Csoportnál (Budapest XXII. kerület Anna utca 15/b. I. emelet 12.) is megtekinthető ügyfélfogadási időben (hétfő: 13.30-18 óra, szerda: 8-12 és 14-18 óra, péntek: 8-12 óra).

2010. május 6.

Forrás: Városháza Online – Budapest XXII. kerület önkormányzatának honlapja (http://www.bp22.hu/hivatal/1524)

2010. március 30.

20 ezer kerületi lakó hiába vár a csatornázásra

Zámbori Viktor - 2010.03.30

Egy éve még azzal hitegették a főváros vezetői a kerületben élőket, hogy 2009 őszén elkezdődhet az évek óta csak ígért csatornázás. Ősszel tavaszra tolódott a kezdés, ám most kiderült: a munka leghamarabb jövőre indulhat el. A fővárosi közgyűlés azonban elvetette, hogy a XVIII. kerület élvezzen prioritást.

Amíg a csatornázás nem készül el, az utakat sem lehet aszfaltozni

A főváros 4 éves csúszásban van a csatornázás terén legelmaradottabb budapesti kerületben. A XVIII. kerület – különösen a pestszentimrei városrész – rendkívül gyengén csatornázott. Jellemző a kialakult helyzetre, hogy a fővárosi csatornázási pályázat szerint Budapesten 271 kilométer csatornázására van szükség, s ebből 88 kilométernyi a XVIII. kerületi szakasz. Az előzetes felmérések szerint a kerületben több mint 7 ezer háznál, 20 ezer lakó várja a munkák elkezdését.

A fővárosi közgyűlés márciusi ülésén ismét eltolták egy esztendővel a kezdést, s így leghamarabb 2011-ben indulhat a munka.

– A mostani tervek szerint 2011-ben kezdődik a csatornázási beruházás, és 2014-ben fejeződik be – tájékoztatott Szaniszló Sándor alpolgármester, fővárosi képviselő. – A XVII. kerülettel közösen benyújtottunk egy módosító indítványt, amely szerint ebben a két városrészben indulna a fejlesztés, mivel itt a legnagyobb a lemaradás. Sajnos a többség elvetette ezt, bár a szocialista képviselők mellett a helyi fideszesek is támogatták. Kucsák László és Ughy Attila is amellett szavazott, hogy elsőbbséget élvezzünk.

A kerületi lobbi azonban nem járt sikerrel, ám minderre nem is lenne szükség, ha a főváros évek óta nem halogatná a csatornázást.

– A kerület minden eszközzel támogatja a beruházás előkészítését, a szükséges tanulmányokat is előkészítettük. Sajnos, el kell ismerni, hogy ebben a négyéves önkormányzati ciklusban egyetlen centiméter csatorna sem épül. A főváros ugyan bizonygatja, hogy fontosnak tartja a csatornázást, ám ezt nem érezzük – folytatta Szaniszló Sándor.

Az alpolgármester elismerte, hogy jelenleg úgy néz ki: a fővárosi önkormányzat a következő testület nyakába varrja a feladatot.

– Igaz, hogy a hitelképessége határán van a főváros, de mivel uniós forrásból valósulhat meg a fejlesztés, ez nem lehet akadálya a jövő évi kezdésnek – tette hozzá Szaniszló Sándor.

Ughy Attila szerint azonban nem csupán a fővárosi vezetés felelős a kialakult helyzet miatt.

– A mérnöki háttér adott a munka megkezdéséhez, ám az anyagi források hiányoznak – világított rá a képviselő. – Öt éve vette át ezt a feladatot a főváros, és azóta nem csinált semmit, csak ígérget. A legszomorúbb, hogy a kerületi vezetés az ígéretek hatására kényelmesen hátradől, és megnyugszik, mintha minden rendben lenne. Ez volt ennek az időszaknak az egyik kiemelt feladata, s nem valósult meg belőle semmi!

Forrás: Pestszentlőrinc.info http://pestszentlorinc.info/budapest_18/20_ezer_keruleti_lako_hiaba_var_a_csatornazasra.html

Tiszta vizet, tiszta levegőt Budapestnek

Kis lépések előre szennyvíz és szmog-ügyekben

Megkezdte üzemszerű működését a budapesti központi szennyvíztisztító rendszer

Az eredetileg tervezett időben, 2010. augusztus 1-jén megkezdte üzemszerű működését az uniós társ-finanszírozással épített budapesti központi szennyvíztisztító rendszer. Közép-Kelet Európa legnagyobb környezetvédelmi és egyben közmű beruházásának próbaüzemi működése tavaly július 31-én kezdődött. A szakemberek folyamatosan növekvő szennyvízterhelés mellett egy éven keresztül tesztelték a szennyvíztisztító rendszer megfelelő működését. A próbaüzem idén július 31-én véget ért, ezzel a beruházás a 2005-ben meghatározott határidőre, az eredeti költségkeret betartásával sikeresen lezárult.

Dohányzási tilalom

2010. augusztus 5-én lép hatályba a dohányzási tilalom a budapesti aluljárókban; az ott dohányzók szabálysértést követnek el és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a dohányzási tilalomra figyelmeztető táblákat helyez el az aluljárók és a metrók kijáratainál. A táblákkal együtt a bejáratoknál csikktartókat is felszerelnek, a rendelet betartását a Fővárosi Közterület-felügyelet ellenőrzi majd.

A felügyelet munkatársai az első időszakban csak figyelmeztetik az aluljárókban dohányzókat, valamint szórólapok átadásával tájékoztatják a lakosságot a változásról, mivel elsősorban a megelőzés a szándékuk és nem a büntetés.

A Fővárosi Közgyűlés június 3-ai ülésén döntött arról, hogy megtiltja az önkormányzat, illetve a BKV tulajdonában álló 72 aluljáróban a dohányzást. Korábban hasonló döntést hozott a testület, amikor a játszótereken és azok közvetlen környezetében rendelt el dohányzási tilalmat.

Szmogriadó

Budapest Főváros Közgyűlése 2010. július 22-én módosította Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008.(XII.10.) Főv. Kgy. rendeletét, a módosítások augusztus 6-án lépnek életbe.

A korábbi páros-páratlan rendszám helyett a környezetvédelmi besorolás lesz a szempont arra nézve, hogy kik közlekedhetnek, ha a szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát kell elrendelni a fővárosban.

Az új jogszabály a nemrég bevezetett 4 plakett-színt veszi figyelembe, vagyis a korszerűtlen, környezetre káros fekete és piros matricás járműveket érinti a legtöbb korlátozás. A tájékoztatási fokozatban csak kérik ezeknek az autóknak a mellőzését, riasztási fokozatban viszont megtiltják a közlekedésüket. Emellett ha a meteorológiai helyzet úgy hozza, 20 km/órás sebességkorlátozás is lehet, vagyis ahol 50-nel lehet menni, ott 30-ra kell mérsékelni a sebességet.

Azoknak az autósoknak, akiknek a korábbi rendszer szerint sárga matricájuk van, nem kell figyelembe venniük a korlátozást.

Ezek a járművek év végéig várhatóan kifutnak, vagyis tulajdonosaiknak egyébként is meg kell újítaniuk a környezetvédelmi besorolást, így már az új színek egyikét kapják.

A rendelet az avarégetést is szabályozza, ami korábban a kerületek hatásköre volt, most viszont a fővárosi önkormányzathoz került.

A változás értelmében 2011. március 8. és november 30. között, az ünnepnapok kivételével hétfőtől szombatig, délelőtt 10 és 15 óra között meghatározott területeken lehet avart égetni, 2011. november 30. után tilos lesz az avarégetés. Addig is a komposztálást, vagy az elszállíttatást kell előnyben részesíteni, utána viszont csak ez a két lehetőség marad.

A szmogriadó megsértését, vagyis akár a kitiltott autóval közlekedést, akár a tiltott avarégetést 30-100 ezer forintig terjedő összegre büntetik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával egy olyan légszennyezettségi előrejelző rendszer működtetését kezdi meg, amivel Budapest egész területére, 1 órás felbontással 2 napra előre jelzi a főbb légszennyező anyagok koncentrációjának jövőbeli alakulását. Ennek alapján a szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyagok koncentrációjának 3 egymást követő 1 órás átlaga, illetve szálló por esetében 2 egymást követő 24 órás átlaga meghaladja a rendeletben rögzített határértékeket.

Forrás: http://www.budapest_11ker.abbcenter.com/?cim=1&id=104688

Régészet

A múlt nyomában Pesten

Szerző: Bent Holm Nielsen, Projektigazgató, OTV France

Jelentős régészeti leletek a csepeli szennyvíztisztító telep építési területén

Találkozás a régmúlt történelmével a jelenleg futó legnagyobb Európai Unió által finanszírozott szennyvíztisztító telep budapesti építkezésén.

A csepeli KSZTT területét korábban bronz- és Árpád-kori civilizációk lakták.

A csepeli KSZTT projekt mára már jócskán előrehaladt, az építkezés teljes gőzerővel folyik. A beruházást a Veolia Water Systems-et képviselő OTV France és partnere, a Degremont alkotta technológiai csoport, valamint a magyar partnerek, a Hídépítő és az Alterra, mint építőipari csoport alkotta konzorcium kivitelezi. A konzorcium elnevezése: Csepel 2005 FH Konzorcium.

A szerződés egy új szennyvíztisztító telep építését tartalmazza Budapest számára, valamint 4 éves üzemeltetési kötelezettséget. A telep átlagos napi hozam alapján napi 350.000 m3 szennyvizet fog kezelni, maximális csúcshozam esetén pedig napi 900.000 m3 szennyvíz tisztításra képes. 1.5 millió budapesti lakost fog kiszolgálni, és az EU előírásoknak mindenben megfelelve a tisztított szennyvizet a Dunába fogja kivezetni.

Azért, hogy a Budapesten, városi környezetben elhelyezkedő telep minden környezetvédelmi követelménynek megfeleljen, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy olyan telep épüljön, amely a lehető legkevesebb kihatással van környezetére. A technológiai tartályok fedettek, semmilyen bűz nem jut ki a környező területre. A telep vizuális hatását a zöldtetővel borított kompakt műtárgy enyhíti, a létesítményt kreatív tereprendezés rejti el a szem elől.

A csepeli szerződés előírja a technológiai műtárgyak területén a régészeti feltárást, a lehetséges eltemetett leletek megóvása érdekében. Ezt a feltárást a Csepel 2005 FH Konzorcium segítségével a Budapesti Történeti Múzeum végezte. A feltárás 206 májusában kezdődött, és 2007 júniusában ért véget.

Az ásatások során több régészeti korból származó számos, igen jelentős lelet és tárgy került felszínre. Sajnálatos módon több esetben a régészeti rétegek a tereprendezés és egyéb, a múlt században lezajlott tevékenységek miatt megsemmisültek. Azonban azok a jelentős leletek, amelyek a háborítatlan részekről előkerültek, megváltoztathatják korábbi ismereteinket a Kárpát medence és Budapest történelméről, és új irányelveket adhatnak jövőbeni régészeti feltárásokhoz.

Ludanice kultúra

Különösen értékes, négyezer éves időszakra visszamenő leletek kerültek elő a bronzkori település területéről. Budapest területén eddig csupán néhány helyen lelték fel a Ludanice kultúra nyomait; ez a populáció a közép-bronzkorban (Kr.e. 4. évezred) élt, és a régészeti irodalomban az első ilyen lelet felfedezési helyéről kapta a nevét. A csepeli szennyvíztisztító területén feltárt, viszonylag nagyszámú településük ezért nagyon jelentős: több temetkezési hely és kommunális hulladékkal töltött gödör került elő az ásatások során.

Harangedény kultúra

A jellegzetes formájú és díszítésű edényeiről elnevezett „Harangedény” kultúra népcsoportjai a Kr.e. 2.-3. évszázadban érkeztek a Kárpát-medencébe, a Bécsi-medence lés a cseh-morva vidék felől, és a Duna valamint a mellékfolyói mellett telepedtek le. Lelőhelyeik a Csepel sziget mindkét partján – a nyugati oldalon Tököltől az északi szigetcsúcsig, a keleti parton Szigetszentmiklóstól a Hollandi útig - sűrűn sorakoznak.

A Csepel-szigeten és a főváros más területein folytatott ásatások során megfigyelhető volt, hogy a kultúra elsősorban gerendavázas házakból álló falvai a part közelében egy-egy kiemelkedő dombháton sorakoztak. A szinte teljes Európát átívelő kultúra népessége hazánk területén önálló kulturális csoporttá fejlődött a helyi népességgel történt kapcsolatfelvétel révén. A régészeti szakirodalomban mára Európa szerte csak a Harangedény kultúra Csepel csoportjának hagyatékaként tartják számon leleteiket. A csepeli szennyvíztisztító telep területén főként urnás sírok kerültek elő. A sír mellékletek között megtalálhatók a korszak jellegzetes, vörös színű, sávos, pecsételt díszítésű, harang alakú edényei, plasztikus díszítésű urnái, valamint lapos és négy lábon álló, esetenként díszített peremű, és felületű táljai, továbbá az étel-ital áldozatok tárolására szolgáló fazekak, korsók, kis bögrék, csészék és tálkák. Ugyancsak előkerültek a népességre jellemző kőből csiszolt csuklóvédő lemezek, amelyek az íjászat kellékei voltak. Csontból faragott gombok és gyöngyök, kőből pattintott pengék és nyílhegyek, valamint réz tőr, lemezes bronz csüngők és spirálok is előkerültek. Közel harminc telepobjektum került elő a csepeli szennyvíztisztító telep területén végzett ásatások során. Mindegyik a déli eredetű, úgynevezett Nagyrév-kultúra kései szakaszához tartozik (a 2. évezred eleje). A leletek: használati edények, fedők, agyagkanalak, őrlőkövek, kőbalták, öntőminták és kőeszközök.

A Kelták

A vaskori kelta vándorlás a Kr. E. 5. században érte el a Kárpát-medence területét. Betelepedésükre csupán a Kr. e. 3-2. századtól voltak ismereteink, amikor is a balkáni vállalkozások lezárulásával egy egységes kelta kultúrkör alakul ki hazánk területén. A Kr. e. 1. századtól lehet véglegesen számolni jelenlétükkel.

Éppen ezért igen nagy jelentőségű az a több mint 70 sírból álló temető, amelyet a leendő szennyvíztisztító telep területén tártunk fel. A vegyes rítusú, hamvasztásos és csontvázas sírokból álló temetőből előkerült leletek alapján a kelta népesség helyi megtelepedését eddigi ismereteinknél jóval korábbra, egészen a Kr. e. 4. századra tudjuk datálni. A férfi, női és gyermek sírokból álló temetőből fegyverek (vas kardok, lándzsák, kések, vas és bronz fegyverövek és a pajzsok vas alkatrészei), ékszerek (bronz és ezüst nyak-, kar- és boka perecek, nyakláncok bronz ezüst és vas fibulák, amulettek, vésett geometrikus és madár alakos mintázatú gyűrűk, borostyán-, különböző színű- és alakú üveg, paszta és korall gyöngyök) és kerámia edények kerültek elő. Kiemelkedőnek számít az a kézzel formált kétfülű edény, melynek mindkét füle egy-egy plasztikusan kidolgozott emberalakot formál.

A sírokból előkerült tárgyak alapján elmondhatjuk, hogy azok mintegy kétszáz évet ölelnek fel. Előfordulnak közöttük olyan tárgyak, amelyek a hazai kelta leletanyag legkorábbinak számító darabjaival egyidősek. Nem kevésbé értékesek a Kárpát-medence területén először ebben a korszakban megjelenő, amfora-rombusz és kettős csonkakúp alakú, áttetsző és színes üveggyöngyök, valamint borostyánból és az apró ágacskákból egyenként megmunkált korallokból összeállított nyakláncok, amelyek jelenléte az itt élő kelták észak itáliai kereskedelmi kapcsolataira utal.

Magna Insula

A Csepel-szigetet a középkorban Nagy szigetként, - Magna Insulaként – is említik. A sziget kedvező fekvése miatt a honfoglalás óta rendkívül fontos szerepet töltött be történelmünkben. A honfoglalás után Árpád fejedelem Csepel szigeten rendezte be nyári szállásterületét, ahol tavasztól őszig tartózkodott. Továbbá itt őrizték a fejedelem ménesét is.

Más lelőhelyekről származó ismereteink szerint, az Árpád-kori településeken a mindennapi élet a házakon kívül zajlott. Több szabadtéri kemencét, tűzhelyet és nagyméretű kemencebokrot (közös hamuzógödörből elágazó sütőkemencék sora) sikerült feltárni a területen. Az itt folytatott tevékenységekre a régészek a hamuzógödrökből előkerülő nagyszámú malomkő töredék, orsógombok és kerámia edények töredékeiből tudnak következtetni.

A kerámia anyag elsődleges vizsgálata alapján a leletek a Kr. u. 11-12. századra datálhatók, amit az egyik ház kemencéjének elbontásakor előkerült Aba Sámuel (Kr. u. 1041-44) által veretett pénzérme is igazol.

Összesen több mint 500 régészeti lelet került napvilágra a csepeli BKSZTT régészeti feltárása során.

Az ÉlőDuna projekt – amely a BKSZTT építésén kívül egyéb projekt elemeket is tartalmaz - legfontosabb eredménye az, hogy 2010-re a főváros szennyvízének 95%-a biológiai tisztítás után kerül a Dunába, szemben a jelenlegi, csupán 40%-os tisztítottsági aránnyal.

Reményeink szerint, a folyamatban lévő projekt eredményeként a jelenleg természetes élőhelyükről kiszorított halfajok, úgymint a tokhal, és egyéb őshonos fajták, ismét benépesítik majd a Dunát – ahogy akkor tették, amikor még Árpád és az ő bronzkori elődei barangoltak a Csepel sziget partján.

2010. március 16.

Európa-csúcs Budapesten

A központi szennyvíztisztító a kontinens egyik legkorszerűbbje, melyet Prága is megirigyelne

Jóllehet a főváros továbbra sem ismeri el a központi szennyvíztisztító kivitelezőjének ötmilliárdos többletigényét, a javában tartó választott bírósági per azonban nem akadályozza az Európa-szerte egyedülálló létesítmény próbaüzemét, melynek megkezdődött a második szakasza. A kontinens egyik legkorszerűbb, teljesen fedett tisztítójának méreteire, kapacitására jellemző, hogy 18 szennyvízvonalából (melyek mindegyike egy-egy önálló tisztítómű) egy is elég lenne a veszprémi szennyvizek kezeléséhez, de a szegedi mennyiség kezelését is mindössze hárommal megoldaná.

Jóllehet még most is akadnak ellenzői a Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telepnek (BKSZT), a helyben történő, de ellenőrzött laboratóriumi mérések egyértelműen igazolják, hogy szükség van a Csepel-sziget északi csücskén megépült páratlan létesítmény környezetkímélő technológiájára. Annak ellenére is, hogy ezt az elmúlt időszakban többen is igyekeztek kétségbe vonni. A folyamatos laboratóriumi mérésekkel kiderülhet, hogy az immár a létesítménybe érkező, korábban szabadbeömlésű csatornák milyen mértékben károsították a Dunát.

Arról nem is beszélve, hogy sok kelet-közép-európai nagyváros - például Prága (ahol most gondolkodnak a meglévő tisztító bővítésén) vagy Bukarest - is megirigyelne egy hasonló, vadonatúj létesítményt, amely korszerű technológiája mellett fejlett, nem kis részben önálló energiaellátással rendelkezik. A tisztítás eredménye pedig a dunai beömlés előtti utolsó, rövid fedetlen szakjaszán is látszik: a folyó alatti bevezetés előtt egy hatalmas vízesésben ömlik alá a teljesen átlátszó, szerves úton megtisztított víz. Minderről a Népszabadság munkatársai egy mindenre kiterjedő helyszíni bejáráson győződhettek meg.

A csaknem 68 milliárd forintba került tisztítómű összes műtárgya fedett, ami Európa-szerte ritkaságnak számít, szagkibocsátása a kémiai levegőtisztítás miatt nulla, a biológiai tisztításnak köszönhetően pedig a Dunába visszaengedett víz minősége megfelel a vízjogi létesítési engedélyben előírt mértékeknek - hangsúlyozta lapunknak Páll Ernő, a BKTSZ Kft. igazgató-helyettese, aki egyúttal a kivitelező, illetve a majdani üzemeltető konzorcium egyik francia tagját is képviseli, ráadásul a kezdetektől, tehát a tisztító tervezésétől részt vesz a munkában.

Ha véget ér a tavaly augusztusban kezdődött és egy évig tartó próbaüzem, a teljes egészében automatizált tisztító 24 órás üzemeltetését műszakonként mindössze hét szakképzett munkatárs végzi majd egy néhányfős kisegítő személyzettel közösen. A tisztítóban jelenleg összesen hetvenen dolgoznak, közülük kilenc pályakezdő magyar mérnököt, illetve technikust alkalmaznak, 13 csepeli lakost, s 25 munkanélkülit, őket együttesen a BKSZT Kft. képzi ki saját költségén.

Már korábban megtörténtek a gépészeti-technológiai beállítások, februártól folyamatosan és teljes kapacitással folytatódik a tesztidőszak második része: másodpercenként négy-öt köbméter szennyvíz érkezik a telepre (a befogadó Dunán a jelenlegi magas vízállásnál nagyjából 15 ezer köbméter halad át ugyanennyi idő alatt, ami önmagában is öntisztító); Csepel átlagos befogadóképessége egyébként napi háromszázezer köbméter. Összesen 18 egyforma, úgynevezett szennyvízvonal segíti a biológiai tisztítást, ezek mindegyike lényegében egy-egy önálló tisztítómű, melyek egyenként 17,7 ezer köbméternyi szennyvizet képesek megtisztítani naponta. (A 18-ból 17 üzemel, egy tartalék.) Méretükre és kapacitásukra jellemző, hogy a Veszprémben keletkező 11 ezer köbméternyi szennyvízhez egy, de a szegedi mennyiség ártalmatlanításához is elegendő lenne három darab a csepeli 18-ból.

A kelenföldi és a ferencvárosi átemelő-telepekről egy-egy, Duna alatti vezetékpáron Pestről és Budáról beérkező szennyvíz a fővárosi mennyiség csaknem fele. (A többit az észak- és a délpesti telepeken ártalmatlanítják.) Ezt először az átemelőknél egy durva, majd a telepen egy hárommilliméteres finomabb rácsozaton előszűrik, melyeken így háromnaponta héttonnányi úgynevezett rácsszemét keletkezik. A biológiai medencék tisztítókapacitása csaknem 21,9 ezer köbméter óránként, ez kétszerese a száraz időben átlagosan beérkező vízmennyiségnek. Nagy esőzések idején a telep akár 37,5 ezer köbméternyi vizet is képes óránként fogadni és fizikai úton tisztítani. A biológiai medencék maximális kapacitását meghaladó mennyiséget ezután elvezetik. Ha ugyanis a teljes mennyiséget beeresztenék, az kimosná, megölné a biológiai tisztítást elvégző baktériumtenyészeteket, melyek újbóli kitenyésztése egy-másfél hónapot is igénybe vesz.

A csepeli telep több egyedi megoldást is tartalmaz, ezek egyike például az egymás alá épített, egyenként ötven méter hosszú medencesor: a biológiai tisztítás első fázisa az utóülepítő alatt helyezkedik el, amivel a felére csökkentették a 18 darab szennyvízvonal helyigényét. És ilyen a már említett teljes lefedés, a belső levegő kémiai szagtalanításához speciális vegyszereket és berendezéseket használnak. A szabadba visszaengedett levegő minősége pedig jobb, mint általában a fővárosé. Budapesti sajátosság egyébként a rendkívül zsíros szennyvíz, ez jól látható a medencékben, ahol hatalmas mennyiségben úszkálnak a téli, az átlagos 12 fokosnál jóval hidegebb víz tetején a szabályos gömbökbe zsugorodó sárgás-szürkés zsírgolyók. Ilyet szinte sehol máshol nem tapasztalni, a budapesti háztartások és a vendéglátósok azonban előszeretettel használják zsírürítőnek a vécélefolyókat. Csepelen speciális kezeléssel zsírtalanítanak.

Páll Ernő szerint sok magyar műszer és berendezés található a szennyvíztisztító telepen, az építészeti munkákban is részt vettek magyar mérnökök és cégek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a tervezéshez és a kivitelezéshez elengedhetetlen volt az a két francia óriás, amelyek a világon egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek egy ilyen méretű és jellegű létesítmény technológiai fejlesztéséhez és kivitelezéséhez.

A telep áramfogyasztása hat megawatt-óra, melyből 2,6 megawatt-órányit, nagyjából tehát a szükséglet negyven százalékát saját gázmotorjaival termel meg. Ezekből három is van, egy tartalékkal, s mindegyikük alkalmas földgáz elégetésére is. Ám elsődlegesen a tisztítás során keletkezett szennyvíziszap rothasztása során keletkező biogázt égetik el bennük.

BKSZT Sokan tartottak egyébként attól, mi lesz a telepen keletkező szennyvíziszap sorsa, ezeket egyelőre teherautókon elszállítják egy vidéki lerakóba hétfőtől péntekig. Naponta egyébként tízkamionnyi iszap keletkezik, nagyjából kétszáz tonna. Budapest és Brüsszel jelenleg is dolgozik a végleges elhelyezés megoldásán. Tévedés azonban azt hinni, hogy az iszapot minden előkezelés nélkül el lehet égetni, ez csak akkor lehetséges, ha először kiszárítják. Az iszap szárazanyag-tartalma ugyanis mindössze 26 százalék, a többi víz, amit el kellene párologtatni. Ráadásul a 26 százaléknak csupán az 55 százaléka éghető anyag, a többi homok, azaz a kalóriaértéke is kicsi.

Ezt azért fontos tudni, mert a Csepelen keletkező szennyvíziszap ártalmatlanítását a főváros szeretné összekötni Budapest második szemétégetőjének megépítésével, ezzel - hasonlóan Bécshez - teljes körűvé válna a hulladékkezelés és az iszapártalmatlanítás, melynek során áramot és a távfűtési rendszerbe kapcsolható hőt lehetne termelni.

Februári, a fővárosi Fidesszel közös bejelentésének megfelelően ügyészségi feljelentést tett a napokban a fővárosi KDNP a csepeli szennyvíztisztítóval kapcsolatos ötmilliárdos elszámolási vita ügyében. Úgy tudni, a kivitelező konzorcium annak idején - a régészeti feltárás elhúzódása miatt - több hónapos késéssel tudta csak elkezdeni az építkezést. A főváros akkor megígérte, ha a konzorcium tartja a határidőt, minden indokolt többletköltséget megtérít. A kivitelezők végül hosszú műszakokkal, hétvégi munkával határidőre elkészültek, a főváros mégsem fizetett. Emiatt választott bírósági per van folyamatban, holott információink szerint korábban volt esély a peren kívül megegyezésre is. A KDNP egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a főváros jogi képviselője, a fővárosi SZDSZ-frakcióból minap kilépett Lakos Imre felesége nem követ el mindent az önkormányzat képviseletének érdekében.

Mindezzel kapcsolatban Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, Wertán Zsolt Zoltán, a KDNP képviselője a csepeli szennyvíztisztító-beruházás kapcsán fél információkon alapuló csúsztatásokkal feleslegesen próbál egy bírósági szakaszban lévő ügyet befolyásolni. A képviselő tájékozatlanságát jól mutatja, hogy míg szerinte a főváros jogi megbízottja nem követ el mindent az önkormányzati vélemény érvényesüléséért, a KDNP-s városatya még azt sem tudja pontosan, ki képviseli az önkormányzatot a perben. Ez a személy ugyanis nem Lakos Imre felesége, hanem dr. Grigássy György. Ő, mint a főváros megbízott ügyvédje a beruházás megvalósításában érintett Enviroduna Kft., valamint a főváros szakmailag érintett ügyosztályának a bevonásával kialakított álláspontot képviseli.

A főpolgármester-helyettes szerint az önkormányzat korábban valóban tett javaslatot a peren kívüli megegyezésre, ezt azonban a konzorcium nem fogadta el. A főváros továbbra sem ismeri el a kivitelezői többletigényeket, ezért folyik a választott bírósági eljárás, melynek során minden szakmai eszközt felhasználnak a fővárosi pernyertesség érdekében. Mivel ebben az eljárásban nincsen első- és másodfok, a választott bíróság döntése kötelező érvényű.

Forrás: Népszabadság Online (http://nol.hu/budapest/europa-csucs_budapesten)

2010. február 25.

Szennyvízügyek brüsszeli függésben

Késik, de nem áll le Budapest teljes körű csatornázási programja

Több évet csúszik az uniós feltételek megváltozása miatt a főváros teljes körű csatornázási programja, így várhatóan csak 2014-re készülhet el a még szükséges 250 kilométernyi hálózat. Az NFÜ már eljuttatta Brüsszelnek az újabb dokumentációt, a tervek szerint nyárra befejeződhet a legalább hetvenmilliárdos beruházás feltételes közbeszerzési eljárása.

A főváros még 2003-ban állapodott meg a kerületekkel abban, hogy átvállalja tőlük a helyi csatornafejlesztéseket. Ez része volt a budapesti önkormányzatokat osztottan megillető, az állami bevételeket szabályozó forrásmegosztásnak, a kerületek a beruházásért cserébe lemondtak e bevételeik egy részéről. Az akkori megállapodásnak megfelelően 2010-re készült volna el a főváros számos kerületét érintő közművesítés, ám az azóta bekövetkezett változások miatt lényegében újra kellett írni ezt a forgatókönyvet, a kerületekkel pedig ismét meg kell állapodni az új feltételrendszerről – nyilatkozta lapunknak Ikvai-Szabó Imre főpolgármesterhelyettes. Az alapvető változást hazánk 2004-es európai uniós csatlakozása, majd az EU hatról hét évre emelkedett támogatási ciklusának és finanszírozási arányainak a változása jelentette.

A közösség a hét évvel ezelőtti tervezéskor még 85 százalékban járult volna hozzá a 2007-es árakon már hetvenmilliárd forintot is meghaladó beruházáshoz, ám 2006-tól ez hatvan százalékra csökkent. Magyarán a fennmaradó mintegy 28 milliárdot a magyar államnak és a fővárosnak kellene kigazdálkodnia. De ezt mindenképp meg kell tenniük, mivel a beruházás uniós vállalás, másfelől Budapestet köti a kerületekkel történt megállapodás. Nem kedvezett a beruházás elindításának az sem, hogy időközben a terveket is át kellett dolgozni. Az EU-hoz a csatlakozáskori állapotok alapján benyújtott változatban ugyanis még szerepelt a dél-budai regionális szennyvíztisztító megépítése, ám ez végül nem valósul meg. A Budáról begyűjtött szenny- és csapadékvizek a már próbaüzemben működő csepeli központi szennyvíztisztítóba érkeznek. A főpolgármester-helyettes határozottan cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy Budapest szándékosan „elszabotálná” az uniós pályázat benyújtását, s ezzel szándékosan késleltetné vagy le is mondana a csatornaépítésről. Azt azonban elismeri, hogy lesznek olyan városrészek, ahol csak 2012 után indulhat el a fejlesztés. Hogy melyek lesznek ezek, még nem tudni, a pontos ütemtervek csak később készülnek el.

Budapest jelenlegi csatornázottsága 92 százalékos, ez általánosságban jó arány, csakhogy eléggé egyenetlen: míg a belső kerületekben teljes körű az ilyen típusú közműellátottság, addig a külső területeinek csatornázottsága csak 60-90 százalékos. A szóban forgó projekt célja, hogy a még ellátatlan lakóterületek mindegyikén kiépüljenek a szennyvízcsatornák és a szükséges hálózatok. Annak, hogy lesznek olyan területek, ahol erre bizonyosan csak 2012 után kerül sor, az az oka, hogy „első körben” ott épülnek meg a vezetékek, ahol a vonatkozó európai irányelvvel, s az ehhez igazodó magyar kormányrendelettel összhangban a csatornázás gazdaságossága igazolható. Az uniós fejlesztéssel tehát Budapest csak a már meglévő beépítéssel, jellemzően lakófunkcióval (vagy azzal is) rendelkező, vagy az ilyen övezeti besorolású, de esetleg még nem parcellázott területek szennyvízelvezetését akarja megoldani. Zömében elválasztott rendszerű, esetenként egyesített rendszerű összesen 250 kilométernyi szennyvízcsatornáról és a hozzájuk szervesen kapcsolódó 22 átemelőről van szó.

Ikvai-Szabó Imre elmondta, a projekt első elemeként 24,7 kilométernyi szakasz épül jelenleg is, ezzel a budai oldalon nagyjából befejeződik a program, a 250 kilométernyi hálózat kisebb részben még Budán, de leg inkább Pesten épül meg. A főváros a közelmúltban benyújtotta a szükséges dokumentációt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), ahol várhatóan az év második felében Brüsszel közreműködésével döntenek a pályázatról. Ám a főváros addig sem vár, lehetősége van ugyanis az úgynevezett előzetes, feltételes közbeszerzés kiírására, hogy a projekt az elbírálásig is haladhasson előre. Ez nyárra befejeződhet, addigra elkészülhetnek a tervdokumentációk, s benyújthatók a létesítési engedélyek. A nyertes kivitelezővel azonban csak a brüsszeli elbírálás után szerződhetnek, de ha minden jól megy, 2011-ben elkezdődhet a beruházás. Mivel az EU most már a 2014-es határidőt is elfogadja, nem lesz gond, ha a munkával csak akkorra végeznek. Budapest a Fővárosi Közgyűlésnek benyújtott idei költségvetési tervezetében is ezzel a dátummal számol.

Félidejéhez érkezett a központi szennyvíztisztító próbaüzeme

A csepeli központi szennyvíztisztító telep tavaly november óta fogadja és kezeli a főváros pesti oldalán keletkező szennyvízmennyiség java részét, február közepétől pedig már Budáról is az új létesítménybe érkezik a hordalék a tavaly megépített budai főgyűjtőcsatornán keresztül. Ezzel össze kapcsolódott az uniós támogatással megépített új fővárosi szennyvíztisztító-rendszer minden létesítménye. A 2014-ig megépülő kerületi hálózatok is e rendszerhez illeszkednek majd. Mostantól tehát már nem terheli a Dunát a fővárosban keletkező szennyvíz eddig tisztítatlan része, azaz mintegy 49 százaléka, hanem a megfelelő helyre, a központi tisztítóba jut. A főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget is a csepeli objektumba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelepen és a Duna alatt kiépített csővezetékeken keresztül. A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja Csepelre a kelenföldi átemelő, szintén Duna alatti átvezetéssel. Az ettől északra eső, a folyópart közelében lévő mellékcsatornákat idén január végén kötötték rá a rakpart mentén húzódó főgyűjtőre, amelyre február közepén az egyik legnagyobb, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördögárok vizét is rávezették. Ezzel megszűnt a város legnagyobb csatornabevezetése, amely eddig a folyót szennyezte. Utolsó lépésként az északbudai kerületekben keletkező, a Zsigmond téri szivattyútelepre érkező szennyvizet is bekanalizálták a főcsatornába. (K. A. I.)

Forrás: Népszabadság Online (http://nol.hu/budapest/20100225-szennyvizugyek_brusszeli_fuggesben)

Megtisztul a Duna - nem ömlik tisztítatlan szennyvíz a folyóba

Mostantól a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre jut a főváros eddig tisztítatlanul a Dunába ömlő szennyvize. A csepeli létesítmény próbaüzeme a félidejénél tart, miután február közepén a budai vezetékrendszert is rácsatlakoztatták a hálózatra. A próbaüzem július végéig tart, augusztustól tehát teljes kapacitással működik Budapest új szennyvíztisztítója. A fejlesztés eredményeképpen 95 százalékra emelkedik a biológiailag tisztított szennyvíz aránya a korábbi 51 százalékról.

A hétfői sajtótájékoztatón Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára elmondta: a csepeli beruházás európai léptékben is kimagasló, mostantól a Magyarországon keletkezett szennyvíz 75 százaléka tisztítva kerül vissza a természetes vizekbe. A szakállamtitkár szerint ebben a munkában Budapest a zászlóshajó. Mint mondta: az elmúlt években a csatornázás arányát 56 százalékról 70 százalékra növelték, a cél a 90 százalékos arány.

Budapest jövője a Duna – mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. A Duna Stratégia néhány héten belül testet ölt, ezzel a Duna Európa egyik legmeghatározóbb ügyévé válik – tette hozzá. Ikvai-Szabó Imre köszönetet mondott a budapestieknek, a kivitelezőknek, valamint a magyar államnak, amely a költségek 20 százalékát fedezte. Hangsúlyozta: ebben a projektben Európa, Magyarország és Budapest jó partnerként működött együtt.

A beruházás részleteit Tóthné Nick Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal közmű ügyosztályának vezetője ismertette, aki elmondta: a szennyvíztisztító próbaüzeme 2009. augusztus 3-án indult el. Azóta a telep 4 hektáros területén kiépítették a közvilágítást, a belső úthálózatot, befejezték az épületeket, 2010 nyarára pedig a zöldsáv is elkészül. A telep minden zaj- és szagemissziós normának megfelel – tette hozzá az ügyosztályvezető.

2009. augusztus óta a főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget a Csepel-szigetre, a központi szennyvíztisztítóba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései a Duna medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül. A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja a tisztítótelepre a kelenföldi átemelő telep. Az ettől északra eső, a Duna-part közelében lévő mellékcsatornákat 2010. január végére kötötték rá a szakemberek a rakpart mentén tavaly megépített főgyűjtőcsatornára.

Február közepén az egyik legnagyobb, Hűvösvölgytől a Dunáig vezető, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördög árok vizét is rávezették a főgyűjtőre. Ezzel megszűnt a város legnagyobb, az Erzsébet híd budai hídfője mellett található csatorna-bevezetése, amely eddig a folyót szennyezte. Utolsó lépésként az észak-budai kerületekben keletkező, a Zsigmond téri szivattyútelepre érkező szennyvizet is átirányították a főgyűjtőcsatornába.

A projekt megvalósítása során jelentős megtakarításokat sikerült elérni, amelynek köszönhetően további korszerűsítésekre, a fővárosi csatornahálózat fejlesztésére nyílt lehetőség. Budapest II., VI., VIII., IX., X., XI. és XIV. kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek, illetve megtörténik az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szennyvízátemelő telepek záporoldali fejlesztése. A kiegészítő beruházás célja a túlterhelt szennyvízvezeték-hálózat terhelésének enyhítése, az átemelő telepek kapacitásbővítése és modernizálása. A munkálatok 2009 őszén kezdődtek, ütemterv szerint haladnak, és a teljes projekt lezárásig, 2010. december 31-ig befejeződnek.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert és támogatott költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja. (budapest.hu)

Forrás: Budapest.hu (http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20100222-cikk-szannyviztisztito)

Már nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába

Csütörtök óta nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába Budapesten, az ezt biztosító ÉlőDuna Projekt 428,7 millió euróba került - hangzott el a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tesztüzeme félideje alkalmából tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

A Strabag kivitelezésében két és fél év alatt elkészült beruházás része a csepeli tisztító mellett a Duna-parti főgyűjtő csatorna, valamint három átemelő telep. A Budapesten naponta keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből eddig 350 ezer köbméter folyt tisztítatlanul a Dunába.

A csatornák által továbbított szennyvíz a teljes mennyiség 95 százalékát teszi ki, a maradék a "szippantott" szennyvíz. Továbbra is tisztítatlanul éri el a Dunát 15 csatorna bevezetésen keresztül a termálfürdők medencéinek vize, illetve a csapadékvíz.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta, hogy a 428,7 millió eurós beruházás 65 százalékát az Európai Unió finanszírozta, a magyar állam része 20 százalék, míg a fővárosra 15 százalék jutott.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a beruházás végül olcsóbb lett a tervezettnél, így több kerületben - például a XI. és a XIV. kerületben is - tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek a megtakarításból. Ezek, valamint az albertfalvai, a ferencvárosi, és a kelenföldi szennyvízátemelő telepek fejlesztései is elkészülnek még az idén. Ezek az ÉlőDuna kiegészítő beruházásai.

A csepeli szennyvíztisztító 2009 augusztusában kezdődött próbaüzeme első felében a biológiai tisztító "épült fel" - mondta Tótné Nick Dorottya, a főváros közmű ügyosztályának vezetője. A második féléves próbaüzem során azt mérik, hogy a hatóság által rögzített paramétereket "tudja-e" a tisztító.

Forrás: InfoRádió / MTI (http://www.inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-335335)

130 milliárdért szennyvizet ereszt a Dunába - Inkontinens a Csepeli Szennyvíztisztító?

Büdös a víz a Dunán a Csepeli Szennyvíztisztítónál - értesítették Németh Szilárd fővárosi és országgyűlési képviselőt csepeli horgászok, akik arra panaszkodtak, hogy tisztított víz helyett szennyvizet eresztenek a folyómederbe a gigaberuházásnál. Bár az uniós és a magyar közpénz-milliárdoknak köszönhetően elvileg már csak tiszta víz folyhat a Dunába, időnként mégis olybá tűnik, mintha a Csepeli Szennyvíztisztító nem tisztítaná a budapesti szennyvizet, hanem simán csak a Dunába eresztené.

Németh Szilárd megpróbált utánajárni a hírnek, de ehhez még ő is kevés volt: a legfontosabb helyszínre ugyanis - parlamenti képviselő ide vagy oda - még őt sem engedték be. A minap több csepeli horgásztól kaptam olyan információt, hogy azt tapasztalták, hogy a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telephelyéről bűzös, koszos szennyvíz kerül a Dunába. Felvettem a kapcsolatot az EnviroDuna Kft., a BKSZT Kft. és a Csepel FH 2005 konzorcium vezetőivel, akik elviekben megerősítették, hogy a próbaüzem első szakaszának bizonyos napjain - vagy előre tervezetten vagy nagymennyiségű szennyvíz fogadásakor - ez bizony előfordulhatott - írta Németh Szilárd Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez szombaton benyújtott kérdésében. Németh Szilárd elmondta: előbb telefonon próbált utána érdeklődni a szóbeszédnek, amelyet először ő maga is kétkedéssel fogadott.

- Amikor azt mondták, hogy abból a szennyvíztisztítóból, amire több mint százmilliárd forintot költöttek közpénzből, nem tisztított, hanem szennyvíz folyik a Dunába, azt hittem, hogy az illető vagy eltúlozza, amit tapasztalt vagy csak viccelődik. Aztán felvettem a kapcsolatot a szennyvíztisztító vezetőivel, akik elismerték, hogy ez bizony legalább részben igaz lehet- fogalmazott. A helyszínen tapasztalt állapotok is meglehetősen érdekesek lehettek.

- A telephelyen azt a tájékoztatást kaptam, hogy minden üzemi eseményről naplót vezetnek, amelybe nyilvános adatok kerülnek. Azonban ezt, mint mondták, ők nem adhatják nekem meg, mert a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az adatgazda. Sőt, nem kaptam engedélyt a szemrevételezésre sem, mert annak a gazdája meg a Café PR Kft. Pontosan az a cég, amelyik botrányos közbeszerzési körülmények között szerezte meg ezt a jogot. Döbbenetes, hiszen emiatt a Legfelsőbb Bíróságon is pert vesztettek, és a Csepeli Szennyvíztisztító építésével éppen az ilyen mutyik következtében vesztettek a magyar adófizetők több milliárd forintot. Sőt, nagyon kedvesen azt is javasolták, hogy a csepeli önkormányzat képviselőivel közösen látogassam meg a telephelyet, egy előre bejelentett időpontban. Nem teljesen értettem, hogy miért nem engedik meg akkor a szemrevételezést, hiszen már be is öltöztettek védőruhába. - mondta el lapunknak az ellenzéki képviselő. Miután már beöltözhetett a helyszín megtekintéséhez, kiderült, hogy ez mégsem lehetséges. A képviselő több kérdést is feltett a miniszternek, és tájékoztatást kért a szennyvíztisztító szennyvízeresztésével kapcsolatban.

A PR továbbra is megy

Míg Németh Szilárd országgyűlési képviselő akkor, amikor a panasz érkezett nem tehette be a lábát az üzemi területre, az érintett Café PR Kft. hirtelen fontosnak tartotta, hogy hétfőn sajtótájékoztatót tartsanak - természetesen nem a Csepeli Szennyvíztisztító „inkontinenciájáról”.

A sajtómeghívó ugyanis így fogalmaz: „2010. február 22-én (hétfőn) 12.00 órai kezdettel Kóthay László vízügyi szakállamtitkár és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatón ismerteti a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás (az ÉlőDuna Projekt) eredményeit, majd sajtónyilvános bejárást tart a Zsigmond téri szivattyútelep épületében, ahol a szakemberek átirányítják Észak-Buda szennyvizét a budai Duna-parti főgyűjtőcsatornába. (…) Az ÉlőDuna Projekt Közép-Kelet-Európa jelenleg zajló legnagyobb környezetvédelmi és egyben közmű beruházása, amely 65%-os Európai Uniós támogatással valósul meg. A projekt kommunikációs feladatait ügynökségünk, a Café PR Kft látja el. Kérjük, kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal!”

Beszáll a csepeli önkormányzat is - egész pályás letámadás

Németh Szilárd pénteki látogatása után 17 óra 51 perckor a következő levelet kapta Tóth Mihály polgármestertől:

„Tisztelt Képviselő-társam! Örömmel tájékoztatom, hogy a Központi Szennyvíztisztító építésében, üzemeltetésében újabb előrelépés történt. Az üzemeltető cég meghívta látogatásra a Képviselő-testület tagjait. Ezért felkérem Képviselő-társaimat, hogy a 2010. február 26-i Kt. ülésen szíveskedjenek jelezni mikor alkalmas számukra a tisztító megtekintése. A tisztító megtekintése a Képviselő-testület által választott időpontban történik. A program előkészítése érdekében javasoljuk a március 1-ével kezdődő hetet.”

Vajon miért volt ez ennyire sürgős a csepeli polgármesteri hivatalban, hogy pénteken a munkaidő lejárta után órákkal kiküldjék a meghívót? (Németh 15 órakor jött el a szennyvíztisztítóból!) A francia konzorcium vezetőjének javaslatára pedig már 17 óra 51 perckor látogatást szervez a csepeli polgármester is? Mitől ijedt meg a miniszter, a PR-os, a kivitelező és Tóth Mihály egyszerre?

Forrás: Napi Ász Online (http://napiaszonline.hu/aktualis/130_milliardert_szennyvizet_ereszt_a_dunaba_17249)

Csak a csatornadíjat emelte a közgyűlés

Január 1-jétől 4,5 százalékkal emelkedik a csatornahasználat díja Budapesten, döntött csütörtöki ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes eredetileg 17,1 százalékos emelést javasolt, ezt a csepeli központi szennyvíztisztító építésének és üzemeltetésének költségeivel indokolta. A csatornahasználati díj 4,5 százalékos emelésével az idei, áfával együtt 326 forint helyett 340 forintot kell majd fizetni a szennyvíz köbméteréért.

A testület döntése alapján a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a temetkezés és a kéményseprés díja nem emelkedik. Az eredeti javaslatok szerint a szemétszállítás 4,4, a szennyvízszippantás 5,6, a temetkezés 5,1, a keményseprés pedig 3,5 százalékkal drágult volna.

A vízdíjról még novemberi ülésén döntött a testület. Akkor a 4,7 százalékos javaslat helyett a köbméterenként 1 forintos, vagyis 0,6 százalékos emelést fogadtak el. Azon az ülésen a BKV tarifáihoz nem nyúlt a közgyűlés. Ezt azonban a december 16-i, szerdai ülésen megváltoztatták, így február 1-jétől 4 százalékkal emelkednek a BKV viteldíjai. Ezzel egy vonaljegy 320 forintba kerül majd, a BKV havi bérlete pedig 9800 forintra emelkedik. A tarifák emeléséről szóló javaslat azért került ismét a testület elé, mert ez az egyik feltétele a kormány által nyújtott 23 milliárd forintos támogatásnak.

A csütörtöki ülésen végül csak az MSZP és az SZDSZ vett részt. Szerdán félbeszakadt a közgyűlés, miután a szocialisták kivonultak, mert az SZDSZ sem támogatta a Budapesti Egészségügyi Modellről szóló előterjesztést. A fővárosi szocialista képviselők csütörtökön reggel sem jelentek meg, de délután végül elkezdődhetett az ülés, miután az MSZP és az SZDSZ megegyezett.

Módosított formában megszavazták az egészségügyi modellről szóló előterjesztést, és elfogadták a Demszky Gábor által beterjesztett javaslatot is az Európai Beruházási Bankkal tervezett hitelkeret-szerződésről, amit szintén nem szavaztak meg szerdán.

A Fidesz-KDNP frakció megjelent csütörtök reggel, de akkor a szocialisták távolmaradása miatt nem tudták elkezdeni a közgyűlést. Később Tarlós István, a frakciószövetség vezetője azt mondta, hogy ha a főpolgármester ismét összehívja a közgyűlést, arra el fognak menni, de az MSZP és az SZDSZ által rendezett "kutyakomédiában" nem vesznek részt. A politikus szerint nem várható az ellenzéki párttól, hogy megvárja, amíg a szocialisták befejezik a közgyűlés bojkottját.

Az EU hozzájárult a szennyvíztisztítő bővítéséhez

Hozzájárult az Európai Unió költségvetési szerve, hogy a csepeli szennyvíztisztító projektet 63 millió euró értékben újabb beruházásokkal egészítse ki a főváros, ezeket 2012 decemberéig kell elszámolni, jelentette be Demszky Gábor főpolgármester. Új főgyűjtőcsatornák épülhetnek, elkészülhet a szennyvíziszap hosszú távú elhelyezésének terve, és a tisztítás egy újabb, nitrogén- és foszfortalanító fokozattal egészül ki. Maga a tisztító határidőre elkészül, már folyik a próbaüzem és a létesítmény a tervek szerint 2010 nyarán teljes kapacitással üzemel majd.

Korábban két szerződést is kifogásolt az Európai Unió, ami miatt a szennyvíztisztító nem kapta meg azt a teljes összeget, amire a főváros számított. Akkor azonban ígéretet kapott arra, hogy ha újabb elemeket beépít a projektbe, akkor a visszavont pénzt is felhasználhatja. Az önkormányzat azt kérte, hogy az újabb beruházásokkal 2012. december 31-ig számolhasson el, mert 2010-ig ezeket nem tudta volna megvalósítani. A határidő-módosításhoz hosszas egyeztetés után hozzájárult az unió költségvetési szerve, amit a főpolgármester nagy sikernek nevezett. A szennyvíztisztítóra és a kapcsolódó beruházásokra eredetileg 428 millió eurót kapott volna a főváros, az új elemek miatt azonban 491 millió eurót költhet erre.

Forrás: Index.hu (http://index.hu/belfold/budapest/2009/12/17/csak_a_csatornadijat_emelte_a_kozgyules/)

2009. április 01.

Korszerű eljárások az épülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telepen

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telep a Duna Csepel-szigetén épül; 2010-től a Budapest központi részeiből származó szennyvizek tisztítását fogja végezni.

Mivel a telep csak kis távolságban van a város központjától, és zöldövezetben helyezkedik el, ezért a tervezett telep teljes technológiájára a modern, hatékony és kompakt eljárások alkalmazása a jellemző.

A telep tervezésénél a következő szempontokat kellett előtérbe helyezni:

• kis helyigény

• teljesen fedett/zárt technológiai építmények

• zaj- és szagemisszió minimalizálása

• üzemeltetés megbízhatósága

• a telep lehetséges továbbfejlesztése

• A környező területek megóvása miatt a telep kompakt koncepciója kulcsfontosságú tervezési kritérium volt.

BKSZT kompakt elhelyezése

A tervezett megoldás az alábbi előnyökkel jár:

• a hagyományos megoldásokkal szemben a kompakt műtárgy nagyon kis helyigényű, márpedig a rendelkezésre álló hely a szennyvíztisztító- telepen az egyik legfontosabb korlátozó feltétel volt.

• a lamellás leválasztók kialakítása a lehető legkisebb területen biztosítja a hatékony fázisszétválasztást az előülepítőben.

• a lamellás leválasztók növelik az ülepítéshez rendelkezésre álló felületet, és felgyorsítják a technológiai folyamatokat.

• a biológiai tisztító-sorokat és az utóülepítőket azon az alapon méretezték, hogy 18-ból 15 vonal megfeleljen a maximális tervezési hozamnak. A biológiai- és ülepítősorok 18 egységének mindegyike a maximális szennyvízmennyiség 6,6%-ának megfelelő hidraulikai kapacitással (azaz, 1458 m3/h) rendelkezik. A biológiai vonalon az üzemelő sorok számát a műtárgyanként megengedett maximális szennyezettségi terhelés szabja meg.

A tervezett technológia „csatorna” (karusszel) típusú levegőztető-medencét foglal magába, ezen tisztítási fázis medencéi az utóülepítő alatt, mintegy 8,5 m mélységben he lyez - kednek el.

E technológia előnyei a következők:

• a szakaszos levegőztetésű, “csatorna” típusú kialakítás kisebb helyigényű, az elrendezés lehetővé teszi az anaerob zóna utóülepítő alatt való elhelyezését, ezzel csökkentve a helyigényt.

• a „csatorna” típusú kialakítás jobban alkalmazkodik a nyers vízben lévő, változó nitrogén- és szervesanyag-terheléshez. Következésképpen az üzem környezetbarát működését is segíti.

• az üzemeltetési költségek csökkentése szempontjából előnyös, hogy nincs szükség belső recirkulációra.

A tervezett tisztítási technológia legfontosabb lépcsői a következők:

• finomrácsok,

• kompakt homok- és zsíreltávolító egységek, a lamellás előülepítő medencékkel együtt,

• alacsony terhelésű eleveniszap-medencék az utóülepítő medencékkel és a fertőtlenítő létesítményekkel együtt,

• az előülepített nyersiszap és a biológiai iszap külön iszapsűrítő technológiája, amelyet gravitációs sűrítők és az elővíztelenítő (sűrítő) asztalok végeznek,

• a szennyvíziszap pasztörizálása és termofil rothasztása,

• kapcsolt hő- és energiatermelés biogázhasznosítás útján,

• centrifugás iszap-víztelenítés és a szennyvíziszap silókban történő tárolása.

A hidraulikai adatok, további műszaki jellemzők a www.eloduna.hu honlapon elérhetők.

Mivel a vízvonal és az iszapvonal legtöbb műtárgya a minimális szagemisszió elérése érdekében befedésre kerülnek, a fedett légtérből a szennyezett levegőt elszívják, és szennyezettségétől függően biológiai (a kevésbé szennyezett) és kémiai (az intenzívebben szenynyezett) levegő számára tisztításnak vetik alá. Lássuk, hogyan!

Levegőkezelés

A vízvonal műtárgyai közül az előkezelőrács, homok- és zsírfogó helyiségben, a lamellás előülepítő alatti, illetve feletti galéria terében 3 és 5 közötti légcserearányt tartanak fenn folyamatosan, amely mintegy 39 000 m3/h légcsere-kapacitást igényel. A kültérből beszívott szükséges levegő a fúvóhelyiségben felmelegszik, téli időszakban ezt a levegőt a lamellás ülepítő és az előtisztító alatti galéria szellőztetésére és fűtésére használjuk. Nyáron a szellőztető-levegő elszívásos módszerrel távozik a kültérbe, és a kültéri levegő beszívással jut be az ülepítő és az előtisztító alatti galéria szellőztetése céljából. Az előkezelésből elszívott teljes légmennyiség (kivéve a légfúvóhelyiséget) recirkulálásra, majd végül a kémiai szagtalanítóba kerül.

Továbbhaladva a vízvonalon, az előkezelt szennyvíz az eleveniszapos biológiai tisztító medencébe, majd azt követően az utóülepítőbe kerül.

Az oxidációs medencék 17+1 sorban helyezkednek el, minden biológiai sort fal választ el egymástól, így az ún. cellák szellőztetése egymástól független módon oldható meg. Normál üzemi feltételek mellett a cellák légcserearánya minimum (2,2,1x), és a cellák nem hozzáférhetők a kezelők számára. A napi tevékenység a galérián történik, hogy minél kisebb legyen a biológiai cellákba történő behatolás szükségessége. A galériáról lehetőség nyílik a vízfelület megfigyelésére.

Karbantartás vagy a cellákba történő hoszszadalmasabb behatolás esetén a gépi szellőztetést rá lehet kötni az érintett cellára, ily módon rövid idő alatt max. 8-ra növelhető a légcserearány, és így a kezelő behatolhat a cellába. A gépi szellőztetés egyidejűleg és egyszerre csak egyetlen cellára kapcsolható rá.

Gépi szellőztetés esetén a kültérből beszívott friss levegő a biológiai szagtalanítóba kerül.

A biológiai cellák és az utóülepítő között ún. kiszolgáló-galériák helyezkednek el. A kezelőnek ily módon rálátása van az eleveniszap és a víz felületére. A főbb kezelői feladatok a galériáról elvégezhetők, ahol is a levegő minősége az emberi szervezetre ártalmatlan.

A galériába a kültérből beszívott levegő elszívására főképpen az eleveniszap-szint és a padló közötti légtérből kerül sor, hogy elkerülhető legyen a szagkibocsátás.

A biológiai tisztítás során mintegy 200 000 m3/h légmennyiséget mozgatnak meg.

A biológiai épületekből elszívott összes levegő recirkulálás után a biofilteres szagtalanítókba kerül.

Az iszapvonal műtárgyai közül a nyersiszapmedence, az iszapvíztelenítő helyiségek, a rothasztott iszaptároló, a tehergépkocsimosóhelyiség, a biológiai és sű rítettiszaptároló helyiségekben történik légcsere mintegy 34 000 m3/h mennyiségben.

Az iszapkezelőépületek légcserearánya 5-szörös, mivel itt tartózkodik a leggyakrabban a kezelő személyzet (gépkocsi- és víz telenítőasztal- helyiség). Az iszaptá roló- és nyersiszap-medencéknél ez az érték 1, mivel ezeknél a medencéknél ritka a kezelői beavatkozás. Karbantartás esetére kiegészítő szellőztető- berendezést állítanak be, mielőtt a személyzet belépne a térségbe.

Szagtalanítás

A technológiai medencékből és épületekből érkező levegő teljes egészében szagtalanításra kerül a telepen.

A telep környezetének védelme érdekében az előtisztítási szakaszból, az előülepítőkből és az iszapkezelő létesítményekből elszívott levegőt kémiai légmosó-eljárással szagtalanítják.

Továbbá, a telekhatáron kívüli szagszennyezés csökkentése céljából a biológiai medencékből és az utóülepítők szellőztetéséből származó levegőt is szagtalanítják biológiai szűrők segítségével.

Fizikai-kémiai szagtalanítás

A gáz-folyadék abszorpciós folyamat abból áll, hogy a szaggal szennyezett gázokat savval, majd lúgos oxidációs oldattal kimosatják (fizikai-kémiai abszorpció).

Ennek eredményeként a gázmosóban a szagképző molekulák a gázfázisból átkerülnek a folyadékfázisba. A légmosó laza töltőanyaga biztosítja a gáz- és folyadékfázisok közötti szoros érintkezést.

A telep szagtalanítója három sorba kötött légmosóból áll, kapacitásuk 88 600 m3/h, melyek a szagtalanító-vonalat alkotják és a szagtalanító épületben helyezkednek el:

• az első savas légmosó 3 pH-értéknél üzemel, szénsav adagolásával. Ez a torony leválasztja a nitrogén vegyületeket (NH3 és aminok).

• a második és harmadik légmosó az alap- és oxidáló légmosó. Az előbbi 9 pH körüli értéknél üzemel nátronlúg (NaOH) és nátriumhipoklorit (NaOCl) adagolással, így választja le a merkaptánokat. Az aktív klór koncentrációja 0,5–1 g/l a légmosó alján.

• a szagszennyezett gázok vegyi reakciójának eredményeképpen sók keletkeznek, melyektől a mosókolonna túlfolyással szabadul meg.

A szagtalanító működése teljesen automatikus, névleges kapacitása 81 000 m3/h, a légmosó szűrőfelülete: 12,6 m2 , hasznos átmérője: 4 m.

Biológiai szagtalanítás

A technológia a folyadékfázisban lévő szagkibocsátó vegyületek speciális hordozóközegen történő biológiai oxidációjából áll.

A technológia különösen alkalmas az olyan gáznemű szennyezőanyagok kezelésére, amelyek általában együtt járnak a szennyvíz/iszap kezelésével. A technológiát nagyon magas léghozamok kezelésére tervezték.

A tőzegágyas szagtalanítás terén szerzett tapasztalatok alapján fejlesztették ki az ásványi anyagok használatán alapuló technológiát, amely nagymértékben megnöveli a technológiai hatékonyságát. Ily módon a technológiával nagyon magas szűrési arányok érhetők el.

A technológia biztosítja majdnem az összes kellemetlen szagú vegyület megkötését.

A kezelendő légmennyiség megnövekszik a bio-reaktorban. A perforált hordozókereteken helyezkedik el az anyag, ez lehetővé teszi, hogy a levegő egyenletesen haladjon át az anyagon és a permetvíz elfolyhasson.

A kellemetlen szagú vegyületek biológiai lebontását a hordozóanyagon lévő speciális baktériumok végzik átszűréssel. A tisztítandó levegő összetétele és a telep jellemzői határozzák meg az adagolandó tápanyag (pl. foszfor) mennyiségét.

A szűrők felületének permetezése állandó relatív páratartalmat tart fent az ágyban, biztosítja a baktériumok tevékenységéhez szükséges tápanyagokat, és lehetővé teszi az olyan biológiailag oxidált végtermékek, mint pl. szulfátok, eltávolítását.

A reaktor alján visszanyert permetvíz vagy recirkulálásra kerül, vagy pedig visszajuttatják a víztisztító vonalra.

A biológiai szagtalanító-egységet 215 000 m3/h–250 000 m3/h mennyiség kezelésére tervezték, a szűrőfelület: 75 m2, a szűrőközeg magassága 1 m.

Forrás: Műszaki Szaklapok (http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/korszeru-eljarasok-az-epulo-budapesti-kozponti-szennyviztisztitotelepen)

Mi épül a Duna közepén a Galvani útnál?

Az elmúlt hónapokban építkezés kezdődött a Dunán a dél-budai Galvani úttal egyvonalban, a majdani Galvani-híd helyén. Jelenleg az uszályhíd a csepeli oldaltól a folyó közepéig ér, ahol egy darus hajó dolgozik. Kis területen elterelték a vizet, úgy néz ki a partról, mintha pillért építenének. De nem.

Az Index megkérdezte a kivitelező Hídépítő Speciál Kft.-t, amely korábban a Lágymányosi híd pillérjeinél is dolgozott, hogy milyen munka folyik a Duna közepén. A cégnél elmondták, hogy nem hídpilléreken dolgoznak, hanem az épülő csepeli szennyvíztisztító kiömlő csövét fektetik le a Duna medrében, ahol majd a megtisztított víz visszaérkezik a folyóba.

A napokban elkészült fővárosi közlekedési rendszerfejlesztési terv szerint lesz a térségben híd. Közelebbi határidőt nem határoztak meg, a céldátum 2020. Addig két új híd is épülne Budapesten: délen az Albertfalvai (a csepeli Ady Endre út folytatásában), északon az Aquincumi (az Árpád út vonalában).

Hogy mekkora jelentősége van a terveknek, jelzi, hogy a néhány évvel ezelőtti fejlesztési tervek szerint az Aquincumi hidat idén már építeni kellene. A beruházást azonban tavaly hátrasorolták, mert nem tudtak uniós pénzt szerezni hozzá és északon amúgy is megépült az új M0-s híd.

Városházi források szerint ma már nem az a kérdés, hogy az Aquincumi vagy az Albertfalvai híd legyen előbb, hanem az, hogy az Albertfalvai vagy a Galvani híd. Beleznay Éva, Budapest főépítésze legutóbb a kérdésben úgy nyilatkozott, hogy a térségben befektetők jelezték: beszállnának egy új híd költségeibe.

A ferencvárosi, csepeli és újbudai befektetői források összefogásáról egy éve folynak tárgyalások, ám még mindig nincs kézzelfogható eredmény, pedig becslések szerint az ingatlanfejlesztői, vállalkozói tőke a híd építési költségeinek 50 százalékát is fedezhetné.

Az Index úgy tudja, hogy a befektetők elsősorban az újbudai Andor utcával egyvonalban tervezett Galvani híd építését támogatnák, mert ez van közelebb a beruházásaikhoz. A befektető cégek településfejlesztési hozzájárulásként szállnának be, egyrészt saját érdekből, másrészt az építési engedélyek fejében.

A fővárosi közlekedési lobbi viszont az Albertfalvai hidat nyomja, mert azzal lendületet kapna a Körvasútsor (korábbi nevén Munkás) körút déli szakaszának építése, ráadásul a Galvani híd a már amúgy is leterhelt Andor utcára zúdítaná a forgalmat.

Akármelyik déli híd építése mellett születik döntés, a tervezéshez 2,5 év, a kivitelezéshez pedig még legalább 2,5 év szükséges, azaz öt éven belül biztos nem lesz új híd a Dunán. Ráadásul a déli hidakhoz kapcsolódna egy-egy kis híd a Soroksári Duna-ágon, ami tovább növeli a költségeket. Ráadásul a közlekedési rendszerfejlesztési tervben az Albertfalvai híd kisebb párja már nem is egy híd, hanem egy, a Kis-Duna alatt áthaladó közúti alagút.

Forrás: Index.hu (http://index.hu/belfold/budapest/nemhid6224/)

Újabb rakpartlezárás a főgyűjtő miatt

Népszabadság, 2008. július 24.

Mintegy 75 százalékos készültségű a Csepel északnyugati szigetcsúcsában épülő központi szennyvíztisztító telep, amelynek próbaüzeme jövő ilyenkor kezdődhet, a telep pedig 2010 júliusától muködhet teljes gőzzel. A Buda szennyvizét összegyujtő és odavezető főgyűjtő építése miatt két hónapra az alsó rakpartot teljesen lezárják - mondta Demszky Gábor főpolgármester a beruházás tegnapi helyszíni bejárásán. A budai szennyvíz-főgyűjtő csatorna összesen hét kilométer hosszan vezet kisebb-nagyobb kitérőkkel az alsó rakpart alatt, eddig valamivel több mint egy kilométer készült el.
A további munkák miatt augusztus 21-től két hónapra lezárják az alsó rakpartot a Margit híd és az Erzsébet híd között, a főgyűjtő építése pedig a most lezárt szakaszokon (az Erzsébet híd és a Lágymányosi híd között) is folytatódik. Ugyancsak kénytelenek lesznek elkerülni az autósok a rakpart Margit hídtól északra eső szakaszát, amelyet másfél méterrel megemelnek és ki is szélesítenek, emiatt az említett szakaszon 2009 végéig dolgoznak. A csepeli központi szennyvíztisztító a Budapesten keletkező összes szennyvíz nagyjából felét fogja biológiailag megtisztítani. Ha elkészül, akkor a fővárosi szennyvizek szinte száz százaléka megtisztítva kerül vissza majd a Dunába (jelenleg ez az arány ötven százalék alatt van). Demszky szerint a főváros teljes körű csatornázása - az óriástisztítóval együtt - "történelmi léptékű beruházás", akárcsak a 4-es metró. A főpolgármester szerint azért kell ezeket a - több helyen közlekedési nehézségeket és nagy forgalmi torlódásokat okozó - projekteket egyszerre megvalósítani, mert Budapest túl fejlett az unió átlagához képest, és Brüsszel anyagi támogatására leginkább a 2013-ig tartó költségvetési időszakban számíthat, utána már jóval kevesebb uniós pénzre pályázhat. A csepeli szennyvíztisztító összesen mintegy 430 millió euróba (vagyis nagyjából százmilliárd forintba) kerül, a költségek 65 százalékát az EU, ötödét a magyar állam, a többit pedig a főváros fizeti.

A megoldás egy magyar szabadalom

Magyar Hírlap, 2008. július 10.

Akna. Olcsó szójátékra késztethet sok autóst ez a többjelentésű kifejezés, tekintve, hogy nemcsak háborús időkben kellett rettegni az elaknásított utakon, hanem manapság is. Korunk aknái a közműaknák, némelyikük harcképtelenné teszi az autónkat. Vajon hogyan lehetséges az, hogy a 21. században, Magyarországon még mindig ritka kivételnek számítanak az olyan csatornafedlapok, amelyek tökéletesen egy szintben vannak az útburkolattal? Viszont jó hír is van ez ügyben: viszonylag egyszerű magyar találmány alkalmazásával többéves használat után a fedlapok kevesebb mint egy százalékánál fordult elő tíz milliméteres tűréshatárt meghaladó szintkülönbség, és az is csak beépítési pontatlanság volt, nem utólagos süllyedés.Az út alatt húzódó különféle közművek megsüllyedt fedlapjainak gyakran nincs gazdájuk. Más az út és más a közmű tulajdonosa, illetve fenntartója, így a felek hajlamosak egymásra mutogatni a felelősség kérdésében. A téma szakértője, Pethő László adjunktus, a budapesti műszaki egyetem út- és vasútépítési tanszékének laboratóriumvezető-helyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy az aknafedlap-süllyedés visszavezethető tervezési, technológiai és kivitelezési hiányosságokra is. A műszaki problémák azonban mind-mind kezelhetők. A jelenség fő okozója elsősorban maga a gazdasági környezet - és ez túlmutat a fedlap kérdésén.
Alapvető, hogy aszfaltburkolatot építeni csak kedvező időjárás mellett volna szabad. Hollandiában tudják ezt, ezért például kifejezetten tilos október 31. és március 31. között aszfaltozni. Ezzel szemben Magyarországon az aszfaltutak kétharmada a szeptember-decemberi időszakban készül, ami a beruházók rosszul meghatározott költségvetési ciklusaival és a pályázati támogatások folyósításának ritmusával függ össze.
Tipikus és alapvető probléma, hogy a kivitelezői pályázatoknál a megrendelő önkormányzatok a legolcsóbb és legrövidebb határidőt ígérő pályázatot részesítik előnyben. Gyakran nem is a nyertes pályázó a kivitelező, hanem az alvállalkozója - esetleg az alvállalkozó alvállalkozója -, és a végletekig nyomott árból adódó veszteséget megpróbálja valamilyen módon pótolni. Ez jelentkezhet úgy, hogy olcsóbb alapanyagokat használ fel, nem tudja megfizetni a szakértelmet, vagy ha alkalmas munkaerőt alkalmaz is, túlterhelt embereivel nem jut elég idő és energia a gondos munkavégzésre. A mindenáron spórolni akaró kivitelező gyakran elmulasztja használni azokat a fagyásgátló adalékanyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen a téli munkavégzés. A megrendelő gyakran olyan kevés időt ad a kivitelezésre, hogy a rohammunka miatt képtelenség megtartani a technológiai előírásokat.
És hogy vajon miért nem ellenőrzi a megrendelő a technológiai fegyelem maradéktalan betartását? A válasz egyszerű. Ha az útépítés megrendelője az önkormányzat, akkor többnyire nincs rá embere - jóllehet kifizetődő lenne egy folyamatosan jelen lévő mérnök alkalmazása. A munka átvételekor már késő ellenőrizni, hiszen a műszaki ellenőr csak azt látja, ami a felszínen van, az akna viszont tipikusan később fog megsüllyedni.
Még nagyobb a baj, ha a közműjavítást útfelbontással kell elvégezni. Ilyenkor gyakori hiba, hogy nem megfelelő anyaggal töltik föl a közműárkot, és nem elég alaposan tömörítik az út alatti anyagot. Jobb lenne, ha a mai gyakorlattal szemben nemcsak a munkaárok szélességében, hanem azon túlnyúlva bontanák meg és állítanák helyre az útburkolatot, de ez költségtöbbletet jelent, tehát nem csinálják. Műszakilag bölcs dolog volna, ha a megrendelő nem mindjárt az út végleges helyreállítását írná elő, hanem egy-két évig csak ideigleneset, hogy optimális legyen a munkaárok tömörödése. Erre azonban a politikusokat nehéz rávenni - véli az útépítő szakember.
A mai magyar gyakorlattól fényévekre van az Európai Unió több országában és a világ számos országában jól működő PMS (Pavement Management System), azaz útburkolat-gazdálkodási rendszer. Ennek lényege, hogy az utak és a közművek élettartamgörbéjének megfelelően optimális ütemben, tökéletesen összehangolva kell a közmű- és útfelújításokat elvégezni, elkerülendő az új utak idő előtti felbontását. Pethő László szerint tehát az aknafedlap süllyedése csak egy a problémák között, s tervezési és technológiai eszközökkel ma már jól lehet orvosolni, amire példa a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) szabadalma.
Sorozatos botrányok után (a Hungária körút és a Kőbányai út után a felújított Bartók Béla úton a csaknem nyolcszáz aknafedlapból hétszáz egy éven belül megsüllyedt) a főváros városüzemeltetési bizottsága négy éve egyhangúlag kezdeményezte, hogy a csatornázási művek vizsgálja meg a víznyelő rácsok és tisztítóaknák süllyedés elleni védelmének lehetőségeit. A feladattal az éppen nyugdíjba vonult Vörös Ferencet, a cég volt vezérigazgatóját bízták meg, aki - mint mondják - fogalom a maga szakterületén, egy csatornaépítő dinasztia utolsó tagja.
Ezek a szerelvények különleges kémiai és fizikai igénybevételnek vannak kitéve, hiszen egy-egy út húszéves élettartama alatt százmilliós nagyságrendben éri őket ütés és állandó statikus terhelés. Ezt egyetlen normál technológiával beépített műtárgy sem bírja ki. A probléma Budapesten háromszázezer, országosan több mint félmillió csatornafedlapot érint, a többi közműről nem is szólva. A csatornaépítők arra a következtetésre jutottak, hogy egyetlen megoldás lehetséges: a fedlapokat brutálisan erős alapokra kell helyezni. Bár léteznek korszerű öntvények, amelyek igyekeznek átadni a fizikai terhelést az úttestnek, ezek sem jelentenek kielégítő megoldást. A Vörös Ferenc vezetésével kifejlesztett szinttartó rendszer lényege egy olyan legószerűen összeépíthető nyaktag, amellyel a fedlap magasságát és dőlésszögét milliméter-pontossággal be lehet állítani. Ezekhez az elemekhez olyan betont és habarcsot fejlesztettek ki, amelynek a szilárdsága a normál beton és habarcs kétszeresét, a szintbehelyező acélpapucsokat illetően pedig a négyszeresét érik el. Ezeket úgy alakították ki, hogy az egész rendszer ne legyen érzékeny sem a fizikai, sem a kémiai hatásokra, a teherelosztó elemek révén a terhelés egy részét átadja az aknán kívüli területeknek.
Budapesten eddig negyvenezer, országosan nyolcvanezer fedlap és víznyelő készült el az FCSM szabadalma szerint, és a meghibásodás ezrelékekben mérhető. Az új technológia költségtöbblete a hagyományos eljáráshoz képest elenyésző, tizenötezer forint aknánként. Mivel az így elkészített akna élettartama megegyezik az útéval, hallatlan előnyökkel jár az út fenntartójának és a közmű tulajdonosának, hogy az autósokról ne is beszéljünk. Egy megsüllyedt akna újjáépítése százezres költséget jelent.
Az FCSM ingyen átadja, betanítja a technológiát az arra fogékony kivitelezőknek. A fővárosi sikereken felbuzdulva, vidéken, sőt külföldön számos helyen alkalmazzák, de még többen vannak azok, akik megmagyarázhatatlan okból még mindig a hagyományos módszereket részesítik előnyben. Emiatt aztán igen lassú a változás közútjainkon. Noha Budapesten már csak így lehet csatornafedlapot építeni, a háromszázezerből több ezer felett az áthaladás változatlanul nem zökkenőmentes.

Újfajta víznyelők felhőszakadás ellen

Index.hu, 2008. június 9. (14:20)

Egyre többször fordul elő, hogy a fővárosi csatornahálózat alig bír a hirtelen leszakadt, özönvízszerű záporral és akár térdig érő víz borítja el az utcákat. A csatornázási művek egy új megoldással próbálkozik.
Az egyre szélsőségesebb időjárás okozta özönvízszerű esőzések idején a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot csak késleltetve képesek elvezetni a budapesti csatornák, legutóbb Óbuda és a Soroksári út egyes területei váltak hajózhatóvá. A Fővárosi Csatornázási Művek megoldást keresett a problémára.
Bátori Marianna, a társaság szóvivője elmondta, hogy 2007 második felében külföldi minták alapján száz oldalbeömlő nyílást építettek ki mélyebben fekvő utakon, útkereszteződésekben. Ezek a víznyelők nem annyira érzékenyek a dugulásra, vízelvezető képességük viszont kisebb.
Budapest területén 80 ezer darab felső beömlésű víznyelőrács található. Ezek előnye a nagy vízelvezető képesség, ugyanakkor a lehullott levelek, vagy szemét miatt könnyen eltömődnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a felső- és oldalbeömlők kombinálása a legjobb megoldás, ezért idén további 100-150 újfajta víznyelőt építenek be.
Azokon a területeken, ahol nincs külön kiépített csapadékvíz-elvezető csatorna, az illegális csapadékvíz-bekötések okozhatnak bajt. Az esővízzel növelt szennyvízmennyiség meghaladhatja a csatornahálózat kapacitását, így a szennyvízzel kevert csapadékvíz elöntheti a mélyebben fekvő ingatlanokat.
Az elöntött ingatlantulajdonosok csak a heves esőzések után szembesülnek azzal, hogy házi bekötőcsatorna-rendszerükbe nincs beépített visszatorlódás-gátló szerelvény, ami megakadályozhatta volna a szennyvíz visszabugyogását. Ezt az egyirányú szelephez hasonlító eszközt minden olyan ingatlannál érdemes beszereltetni, ahol az utcaszintnél alacsonyabban fekvő helyiségeket (például garázst, pincét, üzlethelyiséget) is bekötnek a közcsatornába.
Tenczer Gábor

Sok pénzt érhet az EU-szakértő - Eddig Magyarországon nyolc projekt kidolgozásában segítettek

Világgazdaság, 2008. március 6.

Egy fillérbe sem kerülnek és komoly szakmai segítséget nyújtanak a rendkívül munkaigényes nagyprojektek kialakításánál (VG, március 5., 6. oldal), majd a közösségi támogatás elnyerésénél az Európai Unió szakértői. Így összegezte lapunknak Balázs Péter első magyar EU-biztos, egyetemi tanár a 2007-2013-as programozási időszak egyik újdonságának számító Jaspers-program hasznát Magyarország szempontjából. (A Jaspers a Joint Assistance in Supporting Projects in European Regions elnevezés rövidítése.)
Magyarországon jelenleg a közlekedési fejlesztéseknél dolgozik együtt a program három szakértője a magyar hatóságokkal és az uniós projektek lebonyolításában érintett szervezetekkel - tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Munkájuk java részét a program bécsi és luxembourgi irodájában végzik. A kapcsolattartás ezzel együtt folyamatos, rendszeres tárgyalásokat folytatnak a magyar érintettekkel. A projektek érettségétől függően különböző tevékenységeket látnak el, ezek fő célja a magyarországi uniós lebonyolítási intézményrendszer segítése a nagyprojektpályázatok előkészítésében.
Egészen más most nagyprojekt-támogatási pályázatot készíteni, mint három-négy éve - hangsúlyozta Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető támogatási menedzsere. Egyrészt azért, mert jelentősen megváltoztak és megszigorodtak a közösségi előírások 2007-től, másrészt azért, mert korábban nem állt a tagállamok rendelkezésére ez a program, amelynek segítségével az uniós szakértők bevonásával sima utat biztosíthatnak projektjüknek a támogatás bizottsági odaítéléséig. Beszámolt arról is, hogy cége révén három-négy kollégájával együtt olykor ő maga is bekapcsolódik a Jaspers-szakértők munkájába, igaz, más országban. Az eljárás az, hogy minden esetben a tagállamnak kell kérvényezni a közösségi szakértői közreműködést az Európai Bizottságnál.
Nyíregyházán ezekben a napokban várják a Jaspers-értékelést a város csatornázási és szennyvíztisztító projektjéről. Nagyon bízunk a szakértők kedvező állásfoglalásában, mert az NFÜ csak ennek birtokában küldi el a támogatási kérelmet Brüsszelbe - mondták a városfejlesztési irodán.
Határozott nemmel válaszolt az NFÜ arra a kérdésünkre, hogy akadályoznák/lassítanák ezek a szakértők a támogatási kérelmek brüsszeli benyújtását. Ugyanakkor mivel jól ismerik az Európai Bizottság belső mechanizmusait, több esetben felhívták a kedvezményezettek figyelmét olyan problémákra, amelyeket még a brüsszeli benyújtás előtt kell megoldani.
Balázs Péter a hasznos tanácsokra jó példaként említette a 4-es metró ügyét. Itt a Jaspers-szakértők figyelmeztettek a kockázati tényezőkre, például karsztvízbetörésből eredő veszélyekre, vagy arra, mi történhet akkor, ha valamelyik alvállalkozó "kiszáll" a beruházásból. További haszna a munkájuknak, hogy megszűnik a merev elhatárolódás a tagállam/pályázó és Brüsszel között, jó pályázatok kerülnek az Európai Bizottság illetékesei elé, így lényegesen javulhat az uniós pénzügyi alapok hatékonysága.

A projekt bemutatása a JASPERS-tanácsadóknak

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezésében december 11-én a projektben résztvevő szakemberek bemutatták a "Budapest teljes körű csatornázása" című projektet a JASPERS tanácsadók számára. A konzultáción a szaktanácsadók megismerkedtek a projekt eddigi eredményeivel és kérdéseket tehettek fel a hátralévő feladatokról. A JASPERS munkatársai tapasztalataikkal segíteni fogják a jövőben a projekt további kidolgozását.
A JASPERS (Joint Assistance to Support Projects in European Regions) egy az európai régiók beruházásait támogató közös program, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az EU közép- és kelet-európai tagállamainak segítséget nyújtsanak az uniós strukturális és kohéziós alapok támogatására jogosult minőségi beruházások kialakításában. Jelenleg két ún. JASPERS iroda működik, egy Varsóban egy pedig Bécsben. A bécsi székhelyű képviseleti iroda feladata, hogy segítséget nyújtson a cseh, magyar, szlovák és szlovén kormányzati szervezeteknek olyan nagyobb beruházások előkészítésében, amelyek jogosultak lehetnek az uniós alapokból történő támogatásra a 2007 és 2013 közötti tervezési időszakban. A JASPERS-kezdeményezés keretében nyújtott technikai segítség térítésmentesen vehető igénybe. A program megvalósításában az EBB és az EBRD alkalmazottai vesznek részt, az Európai Bizottság pedig technikai segítségnyújtási keretéből pénzügyileg támogatja azt.

2008. február 22.

Ezernyi teherautó zúdul a városra

Évi több mint tízezer teherautó fog ingázni Csepel és Pestszentimre között, hogy elszállítsák a 2010-ben megépülő központi szennyvíztisztítóban keletkező, évi 70 ezer tonna iszapot. Sorozatunk [1] második részében megvizsgáltuk, miért találta a főváros az iszap feldolgozásának legalkalmasabb helyszínéül a XVIII. kerületi Cséry telepet. Úgy találtuk, egy értelmetlen, évente milliárdos többletköltséggel járó megoldást választott a főváros, holott az EU-s forrásból akármit meg lehetett volna oldani.

Az olyan hozzá nem értőknek, mint mi, az egész Budapesti Központi Szennyvíztisztító projektben az a legérthetetlenebb, miért Csepeltől 25 km-re, a Cséry-telepen lesz a komposztálótelep, ahol a tisztítóban évente keletkező 70 ezer tonna iszapot feldolgozzák.

Ha mi lennénk a fővárosi önkormányzat, olyan helyszínt kerestünk volna, ahol a tisztító mellett elfér a komposztáló is. A Csepel-sziget csücskén, a választott helyszínen ezt a szakmai magyárazat szerint nem lehet megvalósítani, mert a környezetvédelmi előírások szerint a komposztáló körül 300 méteres védősávnak kell lennie, a tisztító körül semekkorának, és bármennyire igyekeztek is a mérnökök, a rendelkezésre álló területre a komposztálót nem sikerült beszerkeszteniük.

Ha viszont tényleg nincs ilyen helyszín, a tisztítónkat pedig a Duna partjára tettük, akkor mi bizony a szállítási költségekből indultunk volna ki, és vízen szállítottuk volna a szennyvíziszapot valahová lefelé egy olyan Duna menti helyszínig, ahol komposztálunk, aztán az így előállított takaró- vagy termőföldünket tovább szállíthatjuk. Egyszerűbb és olcsóbb ugyanis egy jókora uszályt megpakolni szennyvíziszappal teli 25 köbméteres konténerekkel, és lecsorgatni a Dunán (vagy akár vasútra tenni), mint ezernyi teherautót megpakolni velük, és ide-oda pöfögni keresztül Budapesten.

Környezetvédelem közúton

A főváros által elfogadott terv szerint 2010-től, amikor a csepeli tisztító működésének hála a budapesti szennyvízek 95%-át biológiailag is megtisztítjuk, a délkelet-pestieknek meg kell barátkozniuk a teherautó-forgalom növekedésével is. Évente több mint 10 ezer fuvarral jut majd el a Cséry-telepre a szennyvíziszap és a komposztáláshoz szükséges faapríték.

Lehet, hogy rossz nyomon járunk, és logikát keresünk ott, ahol sosem volt, sorozatunk [2] második cikkében azt próbáljuk megfejteni, mi járhatott azok fejében, akik annak idején rábólintottak a tervre. És hogy érthetőbb legyen ez a sokszálú, kanyargós iszapszállítási történet, megelőlegezzük, hova akarunk kilyukadni:

A főváros szerintünk nem gondolta végig, hogy hosszú távon hol lenne a komposztáló legalkalmasabb helyszíne, ha már tényleg komposztálni akar. És elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy egy 65 százalékban uniós finanszírozású beruházás keretében meg is valósítsa ezt a telepet. Maximum öt évre tervezett, mert több legyet akart ütni egy csapásra. A tulajdonában lévő területek közül kiválasztott egy hatalmas szemétdombot, melynek rekultiválását évtizedek óta ígérgeti. Ehhez keresett egy szállítási útvonalat, a lakossággal pedig a csatornadíjak részeként megfizettette a szállítás költségét.

Már nem tudtak változtatni

A főváros uniós finaszírozásra kidolgozott pályázatát 2004 december végén hagyta végül jóvá Brüsszel, a 140 milliárdos projekt nagyobb tendereit 2005-ben és 2006-ban megkötötték. Előtte és utána is sokan felvetették: a komposztáló elhelyezésével rossz megoldást választottak. Az elgondolás nem tetszett a 2006-tól hivatalban lévő Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek sem, akitől megkérdeztük, miért nem tett valamit a főváros, amíg lehetett volna. Az EU által engedélyezett egyetlen változtatási lehetőséget inkább a komposztáló helyszínének megváltoztatására kellett volna felhasználni.

„A projekt már olyan előrehaladott állapotban volt, hogy csak igen nagy kockázat mellett lehetett volna a változtatást elindítani. (...) A csepeli telep megvalósítására megkötött 250 millió eurós szerződést is módosítani kellett volna. Továbbá az alternatív megoldás megtervezése, engedélyezése (a hatósági engedélyek módosítása) ellehetetlenítette volna a 2010 dec. 31-es befejezési határidőt." - válaszolta a főpolgármester-helyettesi iroda. A válasz kísértetiesen hasonlít a 4-es metró problémájára: az eltervezést utólag nem lehet jóvá tenni.

Azért a legalkalmasabb, mert alkalmas

A Fővárosi Közgyűlés a szennyvíztelep megépítéséről a SWECO svéd-magyar konzorcium megvalósíthatósági tanulmánya alapján döntött. "A (...) tervezőcsoport (...) megvizsgálta a megfelelő biológiai szennyvíztisztítási technológiákat és iszapkezelési eljárásokat, ... környezeti hatástanulmányt, pénzügyi és műszaki ütemtervet állított össze, s közreműködésével készült el az Európai Közösségek Bizottsága által elfogadott támogatási dokumentáció." - olvasható a kivitelezést irányító Enviroduna Kft. oldalán [3].

"A tanulmány több száz oldalon foglalkozik az egyes alternatívák komplex értékelésével a gazdasági szempontokon túl, úgymint területhasználat, engedélyezés, környezetvédelmi szempontok, általános elfogadottság, műszaki és egyéb kockázatok." - teszi hozzá érdeklődésünkre Somlai Gyula, a fővárosi közműügyosztály vezetője.

A főváros a tanulmány alapján a szennyvíziszap kezelésére az újrahasznosítást (komposztálást) választotta, tartalékmegoldásnak - kapacitáshiány, veszélyes hulladék felbukkanása esetén - betervezték az égetést, deponálást is. A teljes dokumentumhoz nem jutottunk hozzá, de a megkapott fejezetben egy szó sem esik alternatív komposztálási helyszínekről. Megtudtuk viszont belőle, hogy az égetés tonnánként 130-140 euró (35-38 ezer Ft), a hevítéses szárítás 70-90 euró (19-24 ezer Ft), a komposztálás pedig 25-30 (7-8 ezer Ft), ami még olcsóbb, ha a földet el lehet adni területek feltöltésére, mezőgazdasági célra.

A komposztáló helyszínek megválasztásáról árulkodhat talán Somlai Gyula válasza kérdésünkre: miért a Cséry-telep a legalkalmasabb. "Megvizsgálva a már meglévő, fővárosi tulajdonban lévő telepeket, területeket, azok megközelíthetőségét, közműellátottságát, egyértelmű volt, hogy a Cséry-telep a célra alkalmas, sőt, a keletkező komposzt a szomszédos területek rekultivációjára is alkalmas. Ezáltal a komposzt elhelyezése több évre megoldaható, nem kevésbé hangsúlyos szempont, hogy a rekultivációval a környék élhetőbbé válik".

Ez a válasz nem igazán győzött meg bennünket arról, hogy a főváros a legalkalmasabb helyszínt választotta, hanem csak talált egy alkalmasat. Eddigi vizsgálódásaink során nem találtunk ekkora kapacitású, városon belül felépített komposztáló telepet. Ilyeneket tipikusan a várostól messze építik (Spanyolország (Fervosa); Egyesült Államok (Crane-hegység) stb.).

Évi 10 ezer fuvar

A szennyvíztisztítás költőibb részleteibe nem most mennénk bele, legyen elég annyi, hogy a csepeli rothasztó és pasztörizáló tornyokból és centrifugákból kikerülő fertőtlenített és víztelenített szennyvíziszapot 25 köbméteres zárt konténereken teherautóval a 25 kilométerre lévő Cséry-telepre szállítják. A teherautók délre indulnak az M0-sig, majd az M5-ösön közleítik meg Kelet-Pestet.

Mivel a Külső kerületi körút még nem készült el, ezért a XVIII. kerületi szakasz nem pontos (pontos útvonal).Az évente képződő 67 ezer köbméter iszap átszállításához 2680 fuvar kell, évi 250 munkanappal számolva naponta 10. Ehhez a teherautó-forgalomhoz jön még naponta 28 fuvar zöldhulladék a fővárosi parkokból és kertészetekből, mivel a csepeli telepről érkező iszapot zöld nyesedékkel, faanyaggal 1:1-1:2 arányban összekeverik, hogy a komposztképződés meginduljon. Vagyis a XVIII. kerületi, kertvárossal övezett telepre csúcsidőben 40 teherautó hajt be, 40 hajt ki. (És itt még nem is kalkuláltunk azzal a forgalommal, amit az elkészült komposzt széthordása jelent. A telep és környékének rekultivációja után ugyanis az ott keletkező évi 35-40 ezer tonna komposztot el is kell szállítani.)

Rákérdeztünk a szállítási költségekre is, azt kaptuk válaszul, hogy ez a telep üzemeltetőjének üzleti ügye, viszont a csatornadíjakból állja a főváros az összeget (Hogy mekkora összeget, nem tudtuk meg).

A fővárosi csatornadíjak forrását képezik majd a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és a hozzá kapcsolódó létesítmények (mint minden ilyen funkciójú közmű-létesítmény) működtetésének. A szennyvíziszap átszállítása a szennyvíztisztító telepről a komposztáló üzembe a szennyvíztisztító telepet üzemeltető cég feladata lesz, így a jövőben mutatkozó szállítási költség kalkulálása, megadása az ő hatáskörébe tartozik" - szólt a válasz.

Ki lesz a megoldásszállító?

A telepen készült komposzt - minőségétől függően - felhasználható majd talajjavításra, iparihulladék-lerakók, vörösiszap-tározók rekultiválására, tájsebek begyógyítására, parkosításra, kertészeti célokra stb. A főváros megrendelésére 2006-ban egy tanulmány vizsgálta a komposzt elhelyezhetőségét, és az előzetes felmérések alapján azt mondják, lenne rá igény - szándékonyilatkozatok legalábbis vannak.

A kereslet nagyságát és belső megoszlását Somlai Gyula nem tudta megbecsülni. De elmondta, a főváros hamarosan megoldásszállító tendert ír ki a komposzt értékesítésére, illetve a szennyvíziszap alternatív kezelésére, amellyel szükség esetén kiváltható a komposztálás. A pályázóknak előre meg kell tervezniük, milyen célra, és hol akarják felhasználni, kötelező érvényű szándéknyilatkozatokkal alátámasztott terveiket pedig jóvá kell hagyatniuk a környezetvédelmi hatósággal. Elképzelhető, hogy a nyertes a komposztáló üzemeltetését is megkapja.

Élünk a gyanúval, hogy ezt a tendert egy olyan cég fogja megnyerni, amelyik fel tud mutatni a fővárosnak egy papírt, hogy tőle a főváros 2009-nyarától kezdve hosszú évekig átveszi a telep teljes termelését. Ő pedig ezzel a komposzttal körülbelül 1 méter vastagon beteríti a telep körüli 45 hektáros területet.

A főváros és a XVIII. kerületi önkormányzat közötti, a Cséry-telep ügyét rendező 2003-as szerződésben 1,5-2 milliárd forintos tételként szerepel a telep és környéke rekultivációja, mégpedig "oly módon, hogy a kialakuló zöldfelületek lakossági, közösségi célokat szolgáljanak", vagyis közpark létesüljön a helyén. Annak idején a várható befejezést 2008 és 2012 közé tették, azzal a megjegyzéssel, hogy "a komposztálással kapcsolatos fejlesztés szükségképpen megelőzi, a telep üzembe helyezését követően kezdődhet a rekultiváció".

"A Cséry-telep 35 hektáros területére évtizedekig került a főváros szemete. Az itt lerakott hulladék jelenleg nincs letakarva, ezért rekultuválni kell a hulladéklerakót. Az egy méter vastagságú fedőréteghez 350 ezer köbméter komposzt szükséges, vagyis - amennyiben megépül a komposztáló - az üzem három éves termelését használják fel. A mellette lévő 10 hektáros telket szintén évtizedekig használták iszaplerakásra, ennek a területnek a rekultivációja is nagy mennyiségű komposztot igényelne." Így győzködte 2008 januárjában a komposztáló megépítéséről a kerületi önkormányzat a lakosságot.

Ahhoz, hogy a főváros be tudja tartani a kerületnek tett ígéretét, a teljes komposztteremelését 4-5 évig a Cséry-telep és a mellette lévő Bivalyrét rekultivációjára kell fordítani. Ha feltételezzük a kerületi önkormányzatról, hogy racionálisan egyezkedik majd a fővárossal a szerződés hamarosan kezdődő felülvizsgálata során, akkor valószínűleg 2015-ös határidő kerül a szerződésbe a rekultiváció végső határidejeként.

Vergilius itt üt majd tanyát

Mi történik, amikorra - 2015-re - rekultiváltak a környéken mindent, és a telep körül kialakított bukolikus hangulatú óriásparkban ejtőzhetnek a környékbeliek? A madarak csiripelését tízpernceként teherautók zavarják meg. Évente ugyanis 12-13 ezer fuvarra kell felkészülni, ami - ha 250 munkanappal és 16 órás üzemmel számolunk - azt jelenti, óránként 6 teherautó fog ki- és behajtani a park közepén álló telepre.

A komposztálótelep féléves tárolókapacitással rendelkezik. Ha gond lenne a komposzt értékesítésével és elszállításával - mert pl. nem elég jó minőségű az előállított matéria mezőgazdasági célra, vagy olyan mennyiségben tartalmazna veszélyes anyagokat, hogy deponálni kéne -, akkor persze kevesebb iszap és teherautó érkezne a telepre, és életbe lépnének a komposztálás melletti alternatív megoldások: az iszap égetése vagy környzetvédelmi célú felhasználása.

Szerencsére mire a fővárosi önkormányzat végez a környék rekultiválásával, nem lesz akadálya a telep elköltöztetésének sem, ugyanis 5 év után, 2016-ban már meg szabad változtatni a kohéziós alapból megvalósított beruházást. (Vagyis akár el lehet költöztetni a komposztálót a Cséry-telepről.)

A végeredmény: a főváros törlesztette egy régi adósságát, és rendbe tett egy százéves múltra visszatekintő szeméttelepet. Megúszta annak költségét, hogy valahonnan a Cséry-telepre szállítson több százezer köbméter komposztot. Viszont a szennyvíziszap szállítását megfizettette a főváros lakosságával. Azt a részét szerintünk teljesen indolatlanul, amennyivel több, mint egy értelmes fekvésű Duna menti telepnél.

Forrás: Index.hu (http://index.hu/belfold/budapest/csery0219/)

2007. október 16. | 15:22

Nőtt a biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége Budapesten

Budapesten idén 45-ről 51 százalékra nőtt a biológiai szennyvíztisztítás mértéke, az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep fejlesztésével - jelentette ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója, a társaság korszerűsített ügyfélszolgálati központjának keddi átadásán.

Palkó György elmondta, hogy az ügyfélszolgálati munka hatékonyságának és minőségének ugrásszerű javulását várják a Kerepesi úti ügyfélszolgálati iroda megújításától. Az eddigi három pult helyett hétnél intézhetik ezután a csatornaszolgáltatással összefüggő ügyeket. Emlékeztetve rá, hogy a 2003-ban kialakított ügyfélszolgálati irodában kezdetben évi 20 ezren, tavaly pedig már mintegy 33 ezren intézhették ügyes-bajos dolgaikat.

A hetenként két alkalommal meghosszabbított nyitva tartással este 6 óráig működő irodában az ügyfelek kényelmesen, a szomszédos ügyintézőhelytől elválasztva, a személyes adatvédelmi előírások figyelembe vételével intézhetik ügyeiket. A mozgáskorlátozottak számára akadálymentes az iroda és a mellékhelyiség. Az autóval érkezőket belső parkoló várja.

Hagyó Miklós(MSZP) főpolgármester-helyettes méltatta a modern, ügyfélbarát szemléletet tükröző szolgáltató irodát. Hangsúlyozta, ez a szemlélet elengedhetetlen abból a szempontból, hogy a fővárosiak egyre jobban azt érezzék, bármelyik fővárosi közszolgáltatónál, intézménynél, hogy ez a rendszer értük van. Úgy vélte, hogy egy szemléletváltáshoz minden értelemben hozzátartozik egy új gondolkodási forma, egy új gondolkodási kultúra. Ezt már a megérkezés pillanatában érezniük kell az ügyfeleknek - jegyezte meg.

Az új szemléletmód jegyében nemcsak az autósok és a fogyatékkal élők, de a kerékpárosok számára is megközelíthetővé tették az új ügyfélszolgálati irodát. A főpolgármester-helyettes közölte, hogy kedden levélben kérte a fővárosi önkormányzat közüzemeinek, intézményeinek vezetőitől, hogy biztosítsák a dolgozóik és az ügyfelek részére is épületeik kerékpáros megközelíthetőségét.

Palkó György beszámolt arról, hogy a biztonságos szennyvíziszap elhelyezés érdekében idén több százmillió forintból kibővítették a csomádi szennyvíziszap lerakót. Elmondta azt is, hogy több mint kétmilliárd forintos fejlesztéssel rövidesen elkészül az ország legnagyobb, 160 ezer köbméter szennyvízből biogázt előállító üzeme az észak-pesti szennyvíztisztító telepen.

A vezérigazgató közölte, hogy a főváros 100 ezer utcai csatorna fedlapját és a 100 ezer víznyelőjét folyamatosan korszerűsíti. A fedlapokból az idei 3.500-zal együtt, 2004 óta 30 ezret cseréltek le a cég által szabadalmaztatott, süllyedésmentes eljárással készülő fedlapra. Újdonságként egyre több helyen alkalmazzák azt a nyugati módszert, hogy az úttest szélén a járdaszegélyek oldalfalába is csapadékvíz-beömlőket építenek be.

Forrás: Stop.hu/MTI (http://www.stop.hu/articles/article.php?id=212217)

Tájékoztató a projektről

Budapest, 2007. szeptember 28.

A projekt előkészítése 2004-ben kezdődött, azóta számtalan tárgyalás, egyeztetés volt a beruházásban érintettek részvételével, az előzetes dokumentációk többször kerültek felülvizsgálatra. Ez év első felében a KvVM észrevételei és útmutatásai alapján felülvizsgálatra került a teljes műszaki tartalom, valamint a kivitelezési egységárak, amelynek eredményéről júliusban valamennyi érintett kerület tájékoztatást kapott. Ezt követően lehetőség nyílt arra, hogy a már rendelkezésre álló más forrás felhasználásával egyes nagy átmérőjű gyűjtőcsatornák kivitelezése jelen projekttől függetlenül megvalósulhasson. Ennek eredményeként a korábbi un. alapcsomag oly mértékben csökkent, hogy az eddig tartalékként szereplő csatornák visszakerülhettek a 2008-2010. között megvalósuló programba.
A Főváros és a kerületi önkormányzatok megállapodása alapján, a beruházás forrásához a bruttó költségek 6%-ának megfelelő, a házibekötések kiépítését fedező lakossági hozzájárulást a helyi önkormányzat szedi be. A kerületi önkormányzatok tájékoztatásául előzetes becslés készült arról, hogy 2008-2010. között megvalósuló csatornák építési költségeinek tekintetében ez összességében mekkora terhet jelent kerület lakosságának, ill. átvállalás esetén a helyi önkormányzatoknak. A számításoknál csak a 40 cm és a 30 cm belméretű csatornák kerültek figyelembe vételre, mert szinte valamennyi új lakossági bekötés ezekre csatlakozik.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. szeptember 19-én tette közzé a Környezet- és Energiafejlesztési Operatív Program pályázat kiírásait. A kiírás megjelenésekor azonnal megkezdődött a pályázat mellékleteit képező dokumentációk végleges összeállítása a kiadott útmutatók alapján. A pályázatok befogadása két fordulóban történik. Az első fordulóra október 24-étől lehet benyújtani a pályázatot.
Sikeres pályázat esetén, terveink szerint a 2008 második felében megkezdődik a kivitelezés.

Kék bolygó

MR1-Kossuth Rádió, 2007. február 9.

Belényi Barbara: Várhatóan 2010-re készül el a csepeli szennyvíztisztító és az egész főváros csatornázását is befejezik. Az elképzelések szerint az összes budapesti szennyvizet biológiai tisztítás után engednék majd a Dunába. Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása egyébként 10 milliárd forinttal olcsóbban épülhet meg, mint azt eredetileg tervezték.

Körzeti híradó

M1, 2007. február 8.

Műsorvezető: Jól halad a budapesti központi szennyvíztisztító telep építése a Csepel-szigeten. Ha a létesítmény felépül, gyakorlatilag az összes Budapesten keletkező szennyvíz tisztítva kerülhet vissza a Dunába. Most ennek csak a felét tisztítják. A több mint 100 milliárd forintba kerülő létesítmény nagyrészt az Unió finanszírozza, a többin az állam és a főváros osztozik.
Riporter: Folyamatosan szállítják a teherautók a betont a Csepel-sziget északi részére. Itt lesz a 80 ezer négyzetméteres szennyvíztisztító központja. Ide úgynevezett mechanikai tisztítás, tehát a nagyobb hordalékok, faágak kiszűrése után kerül majd a szennyvíz .
Ivántsy Gábor projektigazgató: A szennyvízben lévő finomhordalékok leülepítése, kiszűrése történik először, utána pedig egy biológiai illetve kémiai tisztításra kerül sor, hogy a szennyvízben lévő egyrészt szerves szennyezőanyagok, másrészt a kémiai szennyezőanyagok elbontása vagy eltávolítása történhessen meg.
Riporter: Ezután folyhat majd a megtisztított szennyvíz a Dunába. A keletkező iszap pedig a szakemberek szerint szagmentes lesz, ezt egyébként komposztálni fogják. A szennyvizet a Duna alatt vezetik ide, ennek a 28 méter mély aknának az alján futnak majd a csöve. A létesítmény napi 350 ezer köbmétert tud majd megtisztítani ez a most keletkező szennyvíz fele. A építkezést bejárta a főpolgármester és helyettese is. Elmondták, hogy a közbeszerzési eljárásban az eredetileg tervezettnél 40 millió euróval, azaz mintegy 10 milliárd forinttal olcsóbban sikerül megépíttetni a tisztítót.
Demszky Gábor főpolgármester: Ezt a 10 milliárd forintos megtakarítást ezt Budapest teljes körű csatornázására tudjuk fordítani, aminek 2010-ig ugyancsak el kell készülnie.
Riporter: A beruházás teljes költségvetése több mint 100 milliárd forint, de ennek 65%-át az Európai Unió finanszírozza. A szennyvíztisztító 2010-re épülhet meg.

Megbeszéljük

Klubrádió, 2007. február 8.

A tervezettnél tízmilliárd forinttal olcsóbban épül a budapesti központi szennyvíztisztító telep a Csepel-szigeten - jelentette be Demszky Gábor. A megtakarítás abból adódik, hogy az eredetileg kalkulált mérnökárhoz képest a vállalkozók ennyivel alacsonyabb összegért vállalták el a tendereztetésen a részfeladatokat - közölte a főpolgármester, hozzátéve, az így felszabadult pénzt a csatornahálózat fejlesztésére fordítják.

2007. január 30.

Alagútban megy a szennyvíz Csepelre

Teljesen szagtalan, zöldtetős lesz a központi szennyvíztisztító

Három hónap múlva elkezdik sajtolni a központi szennyvíztisztító Duna alatti átvezetését. A 160 milliárdos létesítménnyel kapcsolatos félelmek és tévhitek eloszlatására a közelmúltban bemutatták a Budapesten is alkalmazandó, minden bűzhatást kiküszöbölő technológiát.

Nizzában csak egy út választja el a házaktól a tisztítót, Budapesten ugyanilyen rendszerű épül

Speciális sajtolási technológiával várhatóan áprilisban kezdik el építeni azt a Duna alatti átvezetést, amelyen át egy-egy 132 centiméter átmérőjű ikervezetéken keresztül érkezik majd a szennyvíz Budáról Csepelre, a 2010-re megépülő központi szennyvíztisztító-telepre. A folyófenék alatti talajmozgások miatt a vezetékek biztonsági okokból a Duna medre alatt húzódnak majd. Egy esetleges üzemzavarkor a mellékcső veszi át a fővezeték feladatát, így nem akadozik vagy nem áll le a szennyvízszállítás. A pesti, ferencvárosi átvezetést július elején kezdik építeni.

A budapesti központi tisztítót jelenleg Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként emlegetik. A bruttó 162 milliárd forintos beruházás hatvanöt százalékát az Európai Unió, a fennmaradó részt a központi költségvetés és a főváros közösen finanszírozza. A beruházás a kapcsolódó létesítményeket is magában foglalja. Ilyen a Zsigmond tértől délre, egészen a kelenföldi átemelőig kiépítendő, a jelenlegi a szabadbeömléseket (mint például az Ördögárok) megszüntető budai főgyűjtőcsatorna, három szivattyútelep felújítása, a Duna és a ráckevei-soroksári Duna-ág alatti átvezetések, valamint a szennyvíziszap komposztálására és elhelyezésére szolgáló XVIII. kerületi Cséry-telep rekonstrukciója. Csepelen naponta 350 ezer köbméternyi szennyvíz ártalmatlanítására lesz lehetőség, ezzel a jelenlegi mintegy háromszorosára, csaknem 95 százalékosra nő a biológiailag tisztított szennyvizek aránya Budapesten. A létesítmény 16 budai és pesti kerület szennyvizét fogadja részben vagy egészében.

Sokan azonban már a kezdetektől félelmeiket hangoztatják, mivel úgy vélik, a szennyvíztisztító és a Cséry-telepi iszapkezelés is veszélyezteti a környezetét, s olyan bűzforrás lesz, amely ellehetetleníti a lakókörülményeket. A főváros illetékesei a közelmúltban a franciaországi Nizzában mutatták be a sajtónak az ott húsz éve, a budapestiéhez hasonló elven, teljesen zárt technológiával működő szennyvíztisztítót. A szakemberek hangsúlyozták, nálunk - egyes elemeiben - még a nizzaiénál is szigorúbb lesz a működés. Igaz, a 350 ezer lakosú dél-francia város kezelőműjének vízgyűjtőterülete és havi hárommillió köbméteres kapacitása is csupán a harmada a majdani budapestiének. A telep csarnokaiból biológiai és kémiai kezeléssel megtisztított, s ezáltal teljesen szagtalan levegő jut ki a környezetbe.

Hogy a nizzai létesítmény mennyire nem zavarja a város életét, azt jól mutatja elhelyezkedése is: a Côte d'Azur menti hatalmas tengeri feltöltésen a telep mellett kapott helyet a nemzetközi repülőtér, a lakóépületektől pedig csupán egy kétszer háromsávos út választja el. Ezzel szemben Csepelen egy erdő is alkotta, 200-300 méteres védősáv veszi körül a területet. A franciák a megtisztított szennyvizet egy 1200 méteres csövön juttatják vissza a tengerbe, Budapesten ugyanez a folyómeder fősodrába történik majd.

A szennyvíziszap kezelésére Európa-szerte eltérő megoldások léteznek. Nizzában naponta 100-120 tonnányi keletkezik, 80 százalékát zárt kamionokban, összetömörítve szállítják a városi hulladékégetőbe, ahol szárítás után a kommunális szeméttel összekeverve elégetik. Húsz százalékát komposztálják, vagy talajkiegészítőként használják. A Cséry-telepre kidolgozott eljárás megfelel a legszigorúbb EU-előírásoknak.

Információink szerint a teljes csepeli beruházás közbeszerzési eljárásai során nagyjából 20 millió euró (több mint ötmilliárd forint) megtakarítás keletkezett, ennek felhasználásáról a szakemberek már elkészítették javaslataikat, melyekre Brüsszelnek is rá kell bólintania. Egy részét Buda további csatornázására, a teljesen lefedett, zöldtetős telep szépészeti gondozására lehetne fordítani. A pénzből a keletkező iszap elhelyezésére pedig tartalékmegoldásokat dolgoznak ki. Budapesten is szóba került az elégetés, ám ez a fejlesztés a rákospalotai hulladékégető 13 milliárdos felújításának költségét harmadával növelte volna meg, fedezetét viszont senki sem biztosította volna. Az iszap java részét ezért - zárt konténeres szállítás után - komposztálják. Egy kisebb hányada esetleg a pusztazámori szemétlerakóba kerülhet, vagy elégethetik széntüzelésű erőművekben, cementgyárakban, illetve felhasználható úgynevezett energiaerdők telepítéséhez, vagy tájsebészethez.

Forrás: Népszabadság (http://www.nol.hu/archivum/archiv-433415)

Budapest kiemelt szerepet kap

Népszava Online, 2006. november 3. (14:42)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, azaz a Nemzeti Fejlesztési Terv II. forrásaiból 1.550 milliárd forint felhasználását a régiók felelősségébe utalta az NFT II. Minderről Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszélt pénteken Budapesten a Közép-magyarországi régió és Regionális Operatív programjának (ROP) partnerségi találkozóján.
A miniszter közölte: a közép-magyarországi régió, amelybe Budapest és Pest megye tartozik, a következő 7 évben, azaz az unió új költségvetési időszakában 430 milliárd forintnyi fejlesztési pénzre számíthat a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program forrásaiból. E források egynegyedét ágazati fejlesztésekre, míg háromnegyed részét regionális fejlesztésekre lehet majd költeni.
Lamperth Mónika aláhúzta: a regionális operatív programok társadalmi vitája e hónap elején lezárul. Ezt követően összegzik a regionális fejlesztési ügynökségek a programokhoz beérkezett véleményeket. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által felügyelt Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) napirendjére tűzi az összesített tapasztalatokat, véleményeket javaslatokat. Ezután az RFT kialakítja végső állásfoglalását, majd a kormánynak megküldi a Regionális Operatív Programot. A kormány döntését követően Brüsszelben hagyják jóvá előreláthatólag decemberben a regionális programok végleges változatát.
A miniszter utalt arra, hogy a területfejlesztés fontos prioritása a területi versenyképesség növelése. Ennek érdekében jelölték ki az 5 vidéki nagyvárost - Győrt, Miskolcot, Debrecent, Szegedet és Pécset - Budapest mellett fejlesztési pólusként. Lamperth Mónika ezzel kapcsolatban megjegyezte: 2 további várost Székesfehérvárt és Veszprémet pedig társközpontnak jelölték. A vidéki pólusok egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy oldják a fővárosi központú magyarországi térszerkezetet.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője aláhúzta: Budapestet kiemelt pólusként kezeli a kormányzat, mivel a főváros nemzetközi versenyképességét javítani kell. A központi régióban a miniszter fejlesztési irányként jelölte meg az info-kommunikációt, a környezetipart, a biotechnológiát és az orvosi iparág területeit.
Lamperth Mónika tájékoztatott arról is, hogy a jövő évben Budapestnek és Pest megyének sem kell nélkülöznie az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) nemzeti forrásait sem. Lamperth Mónika külön is kiemelte, hogy a szilárd burkolatú belterületi közutak felújítására 2007-ben 8 milliárd forint a teljes keretösszeg, ebből 4 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés a közép-magyarországi régiónak, amiből 3,5 milliárd forintot kap a főváros, illetve a budapesti kerületek.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy az általa vezetett tárca kiemelt célja a kistérségi együttműködés megerősítése. Ezért ezek támogatására az idén mintegy 1,2 milliárd forintot fordít a tárca.
Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a következő években felhasználható mintegy 8 ezer milliárd forintos forrást célszerűen kell elkölteni. Elsősorban a versenyképesség növelésére, az esélyegyenlőség megteremtésére, a foglalkoztatási helyzet javítására, valamint az elmaradott térségek felzárkóztatásának előmozdítására kell nagy figyelmet fordítani.
Bajnai Gordon külön is kiemelte a közlekedésfejlesztés fontosságát. Erre a célra 2007-2013 között több mint 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből mintegy 50 százalék szolgálja a vasút és a tömegközlekedés fejlesztését, valamint a víziszállítás és a logisztikai háttér megteremtését a többi pénz az útépítésekre fordítható.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a közép-magyarországi régió összességében a következő 7 évben 1.000-1.300 milliárd forintnyi fejlesztési forrással számolhat, amelynek 430 milliárd forintos részét adja a regionális operatív program.
Demszky Gábor Budapest főpolgármestere aláhúzta: a főváros támogatja a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-t. Jelezte, hogy Budapest fejlesztése fontos és már jelentős nagy beruházások folynak is a fővárosban. Ezek közé sorolta a 4-es metró építését, a város teljes körű csatornázásának megvalósítását, valamint a szennyvízkezelő megépítését.
Jelezte ugyanakkor azt, hogy a város hatékonyabb működtetése érdekében reformokra van szükség. Külön is kiemelte, hogy ebbe a körbe tartozik az egészségügy megreformálása. Demszky Gábor közölte: Budapest éves költségvetésének 50 százalékát fordítja fejlesztésre.

Nagyprojektek versenyfutása – A jövő év elejére tolódik az első megaprogramok benyújtása az Európai Bizottságnak

Világgazdaság, 2006. október 24.

A jelek arra mutatnak, hogy komoly verseny alakulhat ki a 2007-13 között megvalósítandó magyarországi nagyprojektek között. Várhatóan hamarosan eldől, hogy a kormány melyiküket javasolja támogatásra az Európai Uniónak, és továbbítja Brüsszelbe az első körben. Az első körösök benyújtására leghamarabb 2007-ben kerülhet sor - válaszolta lapunk kérdésére Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Szavai szerint egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy a már kidolgozás alatt álló nagyprojektek közül kerülnek ki az első körös befutók. Értésre adta azt is, hogy előbb még - miután szerdán a kormány véglegesítette - az Új Magyarország fejlesztési tervet (várhatóan pénteken vagy jövő hétfőn), majd november végén az operatív programokat kell benyújtani az Európai Bizottságnak. Csak utánuk következhetnek az első körös nagyprojektek.
Az 1067/2005. (VI. 30.) kormányhatározat 38 (21 környezetvédelmi és 17 közlekedési) nagyprojekttervet szentesített; ezek megítélése szerint már az új, hétéves európai uniós költségvetési időszak kezdetétől, 2007-től eséllyel pályázhatnak közösségi kohéziós forrásra (VG, március 8., 5. oldal). Az eredeti terv az volt, hogy a mielőbbi uniós forráslekötés érdekében a legesélyesebb fejlesztési csomagokat már akár 2006 őszén, de legkésőbb 2007 elején benyújtják az Európai Bizottságnak. Az előkészítési munkálatokra 18,3 milliárd forintos keretet különítettek el a költségvetésben. Mára ezen nagyprojektek közül 35 maradt versenyben, s harminchatodikként társult hozzájuk a Pécs - Európa kulturális fővárosa program. Lapunk értesülése szerint előrehaladott állapotban van a debreceni, miskolci és szegedi városi közlekedési, a makói, székesfehérvári és tápiói szennyvízkezelési, valamint a Mecsek-Dráva és a győr-soproni hulladékgazdálkodási nagyprojekt előkészítése. A Budapest: P+R parkolórendszer támogatásától előzetesen elzárkózott az EU, az M6-os autópálya és az M44-es gyorsforgalmi út építése pedig más formában valósul meg.
Ugyanakkor már további száz nagyprojektjavaslatot vizsgálnak a kormány illetékesei. A Világgazdaság értesülése szerint az újabb projektgyűjtés még májusban kezdődött, amelynek keretében mintegy 800 ötlet érkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Jelenleg a nagyprojektként szóba jöhető fejlesztési ötletek tartalmi vizsgálata zajlik, s 20-30-ra szűkülhet ez a kör. Az elképzelések tartalmát tekintve az eddigi területek - környezetvédelem és közlekedés - mellett a Brüsszelnek támogatásra javasolt fejlesztések közé egészségügyi és turisztikai tervek is bekerülhetnek. Az újabb nagyprojektek előkészítésére, kidolgozására várhatóan 12 milliárd forintot biztosít a költségvetés.

Előkészítési támogatásban részesülő nagyprojekttervek:

• Dél-Alföld régió: ivóvízminőség-javítás
• Észak-Alföld régió: ivóvízminőség-javítás
• Nyíregyháza város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása
• Békéscsaba város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása
• Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatornázása
• Makó és térsége szennyvízcsatornázása
• Nagykanizsa és környéke: csatornázás és szennyvíztisztítás
• Tápió menti térség: szennyvízelvezetés és -tisztítás
• A Balaton-törvény alá eső dél-balatoni települések szennyvízkezelése
• Szamos-Kraszna közi árvízszintcsökkentő tározó
• Nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó
• Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó
• Tiszai hullámtérprojekt: árvízvédelem, hajózhatóság, rekreációs fejlesztés
• Duna-projekt: árvízvédelem, mellékágak rehabilitációja, kerékpárút
• Kis-Balaton: vízvédelmi rendszer (2. ütem)
• A Ráckevei-Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének a javítása
• A Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése
• Mecsek-Dráva térség: hulladékgazdálkodás
• Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron: hulladékgazdálkodás
• Közép-Duna-vidék: hulladékgazdálkodás
• A dél-budai agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása
• A Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója
• A Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal rekonstrukciója
• A budapesti elővárosi vasútvonal rekonstrukciója
• Az M3-as gyorsforgalmi út Nyíregyháza-Vásárosnamény szakaszának építése
• 4. számú főút: Monor-Pilis elkerülő szakasz építése
• 85-86. sz. főút: Csorna elkerülő szakaszának építése
• A 4. számú főút burkolatának erősítése (Szapárfalu-Karcag)
• A 8. számú főút burkolatának erősítése (Ajka-országhatár)
• Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő építése
• A miskolci villamosvasút fejlesztése
• Debrecen villamoshálózatának a fejlesztése (2-es vonal)
• Szeged: elektromos tömegközlekedés fejlesztése
• Budapest: az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása (1. ütem)
• Észak-dél irányú regionális gyorsvasút: Békásmegyer-Szentendre szakasz
• Pécs - Európa kulturális fővárosa program

Gigaprojekt a megtisztulásért

Piac-Profit Online, 2006. augusztus 15.

Az Élő Duna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása, most a budai főgyűjtőn a sor. A Csepel északi részén építendő szennyvíztisztítóhoz az építtetők nyilvánosságra hozták az "Élő Duna" nevű projekt engedélyeztetési és közbeszerzési eljárásainak dokumentumait. Ennek részeként jelent meg a budai főgyűjtőcsatorna tervezésére, engedélyeztetésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása. Az Élő Duna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagy mértékű kapacitásbővítést eredményez, és amelynek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. Környezetvédelmi jelentősége mellett a projekt nemcsak összköltségvetését tekintve kimagasló, hanem a hozzá tartozó hét projektelem, a beruházás keretében megvalósuló tenderek, valamint a számos közreműködő partner vonatkozásában is az egyik legkiemelkedőbb európai beruházásnak számít.
A Csepel-sziget északi részén megvalósuló létesítmény biztosítani fogja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50 százalék alatti értékkel szemben 92 százalékra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehetővé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb helyet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek majd a legszigorúbb zaj- és szagemissziós normák előírásainak. A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai főgyűjtő csatorna, három átemelő telep (ferencvárosi, albertfalvai, valamint kelenföldi átemelő telepek), a folyó alatti átvezetések, a csepeli árvízvédelmi mű, a komposztáló telep, valamint külső közlekedési infrastruktúra megépítése is.
A teljes beruházás összköltsége mintegy 120 milliárd forint (468 millió euró), amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.

Hírek

Civil Rádió, 2006. július 26.

Négy év múlva Budapesten százszázalékos lesz a vezetékes szennyvízelvezetés. Már javában zajlik az a fővárosi program, amely a még hiányzó mintegy háromszáztíz kilóméternyi gyűjtő- és főgyűjtőcsatorna, továbbá 19 átemelő megépítését tartalmazza. Az összességében 76 milliárd forintnyi közműépítés az I. és az V. kivételével szinte minden kerületet érint. A legnagyobb csatornázatlan területek a XVIII. kerületben vannak, de a főváros szinte minden külső kerületében hiányoznak hálózatok. A tényleges kivitelezés 2008 elején indulhat; 2010-re pedig elkészül Budapest két új szennyvíztisztítója, a csepeli és a dél-budai. Akkor a fővárosban a szennyvizek 100 százalékban biológiai tisztítás után kerülnek a Dunába.

2010-re befejeződik Budapest csatornázása

Független Hírügynökség, 2006. július 25. (15:27)

Uniós támogatásra pályázik a főváros a hiányzó csatornahálózat megépítéséhez, így 2010-re a jelenlegi 92 helyett a csatornázottság elérné a 99 százalékot. Budapest 18 kerületében csaknem 23 ezer lakás nincs még bekötve a szennyvízhálózatba, s évente 9-10 millió köbméter szennyvíz kerül tisztítatlanul a talajba.
A tervek szerint összesen 60 kilométernyi főgyűjtő- és 250 kilométernyi gyűjtőcsatornát, illetve 19 átemelőt építenének meg 2008 és 2010 között. A szükséges 76 milliárd forint 80 százalékát állná az Európai Unió, 10 százalékát az állami költségvetés és a maradék 10 százalékot a főváros és a kerületi önkormányzatok - mondta el a Független Hírügynökségnek Kántás Gábor, a Főpolgármesteri Hivatal projektvezetője.
Az elvi tervezés és engedélyeztetés befejeződött. Jövő év őszére készül el a végleges megvalósíthatósági tanulmány és az unióhoz benyújtandó végleges pályázat. A legnagyobb csatornázatlan területek a XVIII. kerületben vannak, de a főváros szinte minden külső kerületében hiányoznak hálózatok. A munkák több belső kerületet is érintenek majd, mert régi főgyűjtőket is cserélni vagy bővíteni kell.
Ugyancsak 2010-re készül el Budapest két új szennyvíztisztítója, a csepeli és a dél-budai, szintén uniós támogatással. Akkor a fővárosban a szennyvizek 100 százalékban biológiai tisztítás után kerülnek a Dunába.
FH/Kecskés

Körzeti híradó

M1, 2006. július 25.

Műsorvezető: - 2010-re megoldódhatnak Budapest szennyvízkezelési gondjai. A Budapest csatornázása programban uniós támogatással a teljes csatornahálózat kiépítése mellett még két szennyvíztisztító is épül. A program összköltsége 76 milliárd forint amelynek 80%-át biztosítja az európai kohéziós alap.
Tudósító: - Budapest szennyvíz-csatornázottsága jelenleg 95%-os, tehát még mindig vannak olyan utcák, elsősorban a külső kerületekben, ahol nincs csatorna. Hogy az emésztőgödrök végleg megszűnjenek, program indult. A Főpolgármesteri Hivatalban Kántás Gábor azonban nem csak a vezetékek kiépítését tervezi, azzal is foglalkozik, hogy mi kell ahhoz, hogy a szennyvizet teljesen megtisztíthassák.
Kántás Gábor: - Az a projekt, amiben az előkészületek folynak, ennek az a célja hogy kb. 100%, 99%-ig csatornázzuk Budapestet. És ez kb. 20 ezer lakást jelent. Projekt keretébe tartozik ezen kívül a meglévő és a most épülő szennyvíztisztító telepekre kiépült gerinchálózatnak a kapacitásbővítése.
Tudósító: - A kapacitásbővítés közvetve 1,3 millió embert érint. A 2008-ban kezdődő kivitelezés során 250 km mellékgyűjtő és 60 km főgyűjtőhálózat, valamint 19 szennyvízátemelő és két új szennyvíztisztító is épül. Most csak kettő működik, az észak-pesti és a dél-pesti, ezek a fővárosban keletkező szennyvíznek csak a felét tudják megtisztítani. Az Ördögárok vize most még tisztítatlanul ömlik vissza a Dunába. 2010-re, mire Budapest csatornahálózatának kiépítése befejeződik, a víz már csak tisztított formában kerülhet vissza a folyóba. A Budapesti Híradót Szabó Aranka tudósította.

Teljes csatornázottság 2010-re

Népszabadság, 2006. július 20.

Négy év múlva Budapesten gyakorlatilag százszázalékos lesz a vezetékes szennyvízelvezetés, már javában zajlik az a fővárosi program, amely a még hiányzó mintegy háromszáztíz kilométernyi gyűjtő- és főgyűjtőcsatorna, továbbá 19 átemelő megépítését tartalmazza - hangzott el tegnap a beruházást ismertető szakmai konferencián.
A jelenlegi hálózat ötezer kilométer, de még emellett is évi kilenc-tízmillió köbméternyi tisztítatlan szennyvíz szivárog el a földbe. A 2004-ben kezdődött előkészítés, majd az engedélyek beszerzése után a tényleges kivitelezés 2008 elején indulhat.
A főpolgármesteri hivatal közműügyosztályának projektvezetője, Kántás Gábor elmondta: az összességében 76 milliárd forintnyi közműépítés az I. és az V. kivételével szinte minden kerületet, leginkább a külvárosi részeket érinti. A 80 százalékban európai uniós forrásból megvalósuló programnak köszönhetően becslések szerint mintegy 13-15 ezer lakás, több mint ötvenezer budapesti ember élvezheti a vezetékes hálózat előnyeit. A háztartások néhány százalékát azonban 2010 után sem kötik rá a hálózatra, mivel térben olyan messze vannak egymástól, hogy az üzemeltetés csak veszteséges lehetne.
Mint arról beszámoltunk, a főváros a 2003-as forrásmegosztási rendelettel vállalta át a kerületektől ezeket a beruházásokat. A megállapodást különböző indokokkal a IX., a XII. és a XVI. kerület nem írta alá, ők könnyen eleshetnek az anyagilag kecsegtető lehetőségtől. Már csak azért is, mert a százszázalékos kiépítettség uniós vállalásunk miatt amúgy is kötelező.

Nagy falat lehet a szennyvizes cégeknek

Világgazdaság, 2006. július 20.

Hamarosan az utolsó nagy értékű fővárosi megrendelésért is harcba szállhatnak a szennyvízelvezető rendszerek építésével foglalkozó cégek, miután döntő szakaszába jutott a még lefedetlen budapesti területek becsatornázását célzó beruházás előkészítése. Budapest csatornázottsága megközelíti a 95 százalékot, ám mintegy 50 ezer fővárosi lakás továbbra sincs rácsatlakoztatva a szennyvízelvezető rendszerre, noha az európai uniós vállalások értelmében 2010-re valamennyi 15 ezer lakosnál népesebb településen teljessé kell tenni a csatornahálózatot, és az összegyűlt szennyvíz tisztításáról is gondoskodni kell.
A kerületek 2007 végéig mintegy 20 ezer lakás bekötéséhez szükséges szennyvízcsatornát saját beruházásban megépítenek, míg az utolsóként kimaradó - főként a külső városrészekben található - területek becsatornázását a Fővárosi Önkormányzat (FÖ) egy nagyobb projekt keretében képzeli el.
Ennek megtervezésére a Főmterv Zrt. kapott megbízást az Unitef '83 Zrt.-vel közösen, s a két cég jelenleg a beruházás engedélyezésén dolgozik. Az előzetes becslések szerint a budapesti csatornahálózat kiépítésének befejezése mintegy 76 milliárd forintba kerül.
A különböző kerületekbe tervezett munkálatok elvégzésére várhatóan egy tendert írnak ki úgy, hogy az egyes fejlesztési elemekre külön-külön is ajánlatot lehet majd benyújtani, maga a kivitelezés pedig 2008-ban kezdődhet el. Ezzel egy időben folyik a szennyvíztisztítás fejlesztése is.
Ennek legfontosabb eleme a budapesti központi szennyvíztisztító telep megépítése, amelynek alapkövét ez év áprilisban helyezték el. A létesítmény megépítésére - a francia Degremont SA és OTV France, valamint a magyar Hídépítő Rt. és Alterra Kft. alkotta - Csepel 2005 FH konzorcium kapott megbízást, 249 millió eurós ajánlatával nyerte meg az FÖ által a telep tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert. Ivántsy Gábor, az előkészítő Enviroduna Kft. ügyvezető projektigazgatója szerint a földmunkák már megkezdődtek.
Németh I. Gergely

Összefoglaló a projekt előértékeléséről

A Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza projekt 2006. június 29-én az Európai Bizottság szakértői számára bemutatásra került.
A projekt előértékelésén részt vettek: a megbízó Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztály, a FŐMTERV Fővárosi Mérnöki Tervező Rt., a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt., valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselői és szakértői. Az Európai Unió részéről a megbeszélésen az Európai Bizottság, DG Regio és az Európai Beruházási Bank (EIB) Project Directorate képviselői voltak jelen.
A megbeszélésen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság és a FŐMTER Rt. munkatársai röviden ismertették a projekt legfontosabb elemeit. A prezentáció során az uniós szakértők átfogó képet kaptak Budapest szennyvízcsatornázásának legfontosabb fejlesztési koncepcióiról, a jelenlegi csatornázási rendszerekről, a nyolc projektelemben érintett kerületek lakás- és lakosságszámáról, a projekt céljáról, előnyeiről és várható nehézségeiről. Az előértékelés során az Európai Bizottság részéről nagy figyelem kísérte az eddigi előkészületeket, a hátralévő feladatok ütemezését és a megvalósítás becsült költségeit.
Az ismertetést követően a jelen lévő döntéshozók és szakértők - az érintett tárca, a közreműködő szervezet illetékesei és a bizottsági szakértők - megbeszélték a projekttel kapcsolatos kérdéseket és egyeztettek a beruházás előkészítésének további menetével kapcsolatban.
Az összejövetel eredményeképpen közösen meghatározták azokat az irányvonalakat, amelyek mentén haladni kell annak érdekében, hogy az Európai Unió irányelveinek és elvárásainak megfelelő beruházás valósuljon meg Budapest teljes körű csatornázottsága érdekében.

Vizsgázó megaprojektek

Világgazdaság, 2006. június 26.

A legjobb beruházási tervek már októberben az EU szakértői elé kerülhetnek
Június 28-29-én Budapesten kerül sor tizenöt, az EU kohéziós támogatására aspiráló környezetvédelmi megaprojekt előértékelésére az Európai Bizottság szakértőinek közreműködésével. A megmérettetésen 12 olyan nagyberuházási terv szerepel, amelyeknek előkészítő munkálataihoz a kormány az 1067/2005. határozata értelmében támogatást nyújt, azzal kalkulálva, hogy a 2007-től induló, hétéves európai uniós költségvetési időszakban a lehető leghamarabb előterjeszthetik azokat közösségi kohéziós társfinanszírozásra. Az előértékelésre a főváros is benevezett Budapest teljes körű csatornázása projektjével. Emellett bejelentkeztek a vizsgára a Duna-Vértes hulladékgazdálkodási és a győri csatornázási projekt készítői is abban a reményben, hogy beruházásukhoz megszerezhetik az EU támogatását a kohéziós alapból.
Az előértékelés során minden egyes terv megtárgyalására mintegy másfél óra jut. Először a projektgazdák tartanak 15-20 perces bemutatót tervezett fejlesztésükről, majd következnek a kérdések és a válaszok, amelyek során az érintett tárca, a közreműködő szervezet illetékesei és a bizottsági szakértők egyaránt kifejthetik véleményüket.
Az előértékelés ajánlásokkal zárul: projektenként rögzítik, hogy az adott beruházási terven belül hol van szükség továbbfejlesztésre, és milyen hiányosságokat kell pótolni.
Ez az előértékelés azért különösen fontos, mert minden fejlesztésnél az idő, az időzítés a legértékesebb - kommentálta az esemény jelentőségét Uszta József, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) beruházás-előkészítő igazgatóságának vezetője. Egy-egy nagyprojekt optimális élettartama hat év, ebből kettő-három jut az előkészítésre és két-három esztendő a kivitelezésre. Magyar részről a cél az, hogy kifogástalanul előkészített projektekhez, értelmes célok megvalósításához kérjük az Európai Unió támogatását, és hogy a keret, amely 2007-től Magyarország rendelkezésére áll, teljes egészében, ténylegesen és hatékonyan felhasználható legyen. Azok a nagyprojektek, amelyek előértékelése a héten zajlik, az előkészítés terén már előrehaladott állapotban vannak.
A tervünk az, hogy a többségük Brüszszelben még az idén októberben benyújtható legyen, ennek elérésében sokat segíthet a mostani előértékelés - hangsúlyozta az NFH illetékese. A támogatás megítélése szempontjából döntő, érdemi értékelésüket a benyújtás után végzik el az Európai Bizottság szakértői.

1. A kormány által előkészítési támogatásban részesített tervek
• - A Kis-Balaton vízvédelmi rendszere, II. ütem
• - Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó
• - Nagykunsági árvízszintcsökkentő tározó
• - Szamos-Kraszna közi árvízszintcsökkentő tározó
• - Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatornázása
• - Makó és térsége szennyvízcsatornázása
• - Nyíregyháza és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása
• - Tápió menti térség szennyvízelvezetése és -tisztítása
• - Dél-budai szennyvíztisztító
• - Közép-Duna-vidéki hulladékgazdálkodás
• - Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron: hulladékgazdálkodás
• - Mecsek-Dráva térség: hulladékgazdálkodás
2. Fővárosi beruházási tervek
• - Budapest teljes körű csatornázása
3. Más beruházási tervek
   • - Duna-Vértes hulladékgazdálkodási projekt
   • - Győr csatornázása

Liberálisra sikeredett Budapest-tervek

Magyar Hírlap, 2006. május 31.

A kormányprogram Budapestről szóló fejezete egyértelműen Demszky Gábor és a szabad demokraták sikere. A Fejlődő Budapest címszó alatt ugyanis az olvasható: a miniszterelnök és a főpolgármester által a kampányban megkötött Budapest megállapodást egy az egyben beemelték a kormányprogramba.
Gyurcsány Ferencnek már korábbi döntései jelezték, tudja, hogy a fővárossal való viszonya meghatározó lehet. Ezért a kormányprogram szerint folytatják a Budapesten megkezdett sikeres programokat: útfelújítások, Panel plusz program, a tömegközlekedés fejlesztése vagy a városrehabilitáció. A kormányprogram említi a fővárost érintő nagyprojekteket is, mint az M0-s építése, a központi szennyvíztisztító vagy a 4-es metró megépítése és az 5-ös előkészítése.
Ezek többségét azonban a jövőre megnyíló európai uniós források finanszírozzák majd. A programban kevés kis projekt szerepel, ám a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítása helyet kapott a kormány elképzelései között.
A területfejlesztés általánosságban viszont alig fél oldalt kapott a kormányprogramban, ez elképzelhetetlen lett volna korábban, amíg a területet a most megszüntetendő tárca nélküli miniszteri posztról felügyelték.

A legfontosabbak:

Tiszta víz a Fekete-tengerig

Piac-Profit Online, 2006. április 26.

Ismét úszhatunk a Dunában, ha elkészül a központi szennyvíztisztító - állította Demszky Gábor, aki két miniszter és a francia nagykövet társaságában elhelyezte a mű alapkövét.

Budapest alulnézetére okkal lehet büszke, kivált, mert a fél évszázados restanciáját az utóbbi másfél évtizedben részben már behozta, a folytatásra pedig éppen az április 26-án elhelyezett alapkő a garancia. Demszky Gábor főpolgármester ezzel együtt is beismerte, hogy olyan tényezőkre, mint a város alatti közműhálózatra, kivált csatornázásra jóval kevesebb figyelem összpontosul, mint egy-egy épület elkészültére, de ha itt nem jut egyről a kettőre a főváros, akkor a felszíni gyarapodásnak sem lesznek meg az előfeltételei.
A városatya és két miniszter, valamint Franciaország budapesti nagykövete, illetve a főpolgármester-helyettes társaságában Csepel északi csücskén elhelyezte a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep alapkövét. A napi 350 ezer köbméter szennyvíz teljes tisztítására alkalmas, 2009-ben már próbára át is adható üzem közvetlen beruházási költségei elérik a 250 millió eurót, s Közép-Pest, illetve Közép-Buda teljes szennyvizét megtisztítani képes technológia megvalósításában 65 százalékos arányban finanszírozóként az Európai Unió is részt vesz. Az ünnepségen elsőként köszöntőt mondó Baráth Etele tárca nélküli miniszter jelezte is, hogy pillanatnyilag ez a csepeli Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása nemcsak költségeit, műszaki megoldásait tekintve, hanem úgy is, hogy legkevesebb egymillió embert szolgál majd ki közvetlenül az üzem. Ugyanúgy, mint a későbbi szónokok, Baráth Etele is kiemelte, hogy a főváros szennyvizei 100 százalékának megtisztítását lehet majd tényként elkönyvelni 2009 után. E megállapítást toldotta meg Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azzal, hogy a Duna legfőbb szennyezője tisztet végre elveszítheti a magyar főváros a beruházás révén, s voltaképpen a Fekete-tenger tisztává válásának is lényegi előmozdítója lesz az új üzem. A miniszter utalt rá, a dél-budai szennyvíztisztításra 78 milliárdot, Budapest teljes csatornázására 85 milliárd forintot költenek el. A fővárosban a biológiai szennyvíztisztításnak csak a felét oldják meg a ma működő üzemek, az országban is mindössze 68 százalékos ez az arány. A budapesti beruházással 90 százalék fölé nőhet a tisztított szennyvíz mértéke. Persányi Miklós kitért rá, 2010-re valamennyi hazai településen lesz egészséges ivóvíz ellátás, 2015-re minden legalább 2000 lelkes település számára megoldódik a szennyvíztisztítás. Egyfajta ígéretnek is felfogható a miniszter azon bejelentése, hogy egységes vízközmű törvény megalkotása is esedékes, az új parlament tehát záros határidőben belül eleget tehet ennek a feladatnak.
A harmadik köszöntés lett Demszky Gábor tisztsége az alapkőletételi ünnepségen. Ekkor ejtett szót az emblematikus nagy projektet hiányoló közvélekedésről, illetve válaszolt is: a főváros költségvetése nem egyszerűen csak jó, hanem a hitelminősítését tekintve jobb is, mint az országé, s ezért kap Budapest kedvező hiteleket beruházásaihoz. A főpolgármester a 15 év nem látványos, de történelmi mulasztást pótoló infrastrukturális fejlesztéseire utált, mint emblematikus eredményre: a csatornázásra, szennyvízkezelésre, illetve úthálózat fejlesztésre. Fordítva, ha előbb épületeket és emlékműveket épített volna a város vezetése, meg is bukott volna. A pénzügyi stabilitás és az infrastruktúra fejlesztése együtt teremti meg a város gazdaságának dinamizmusát. Demszky mindezt példákkal támasztotta alá, így azzal, hogy az építőipari kapacitás Budapesten tavaly 21 százalékkal nőtt, a reálbérek 8 százalékkal emelkedtek, s Budapesten egyetlen nap alatt átlagosan 500 négyzetméter iroda, 3 ezer négyzetméter lakás épül, s megnyílik két darab háromszáz négyzetméternyi üzlet. Ha nem lenne megfelelő az ivóvíz-szolgáltatás, a csatornázás és szennyvízkezelés, akkor e növekedésnek nem lenne meg az alapja. A beruházás minőségi kritériumaként nem szakmai paramétereket sorolt Demszky Gábor, hanem egyszerűen csak azt jelentette ki, hogy az üzem működésének hozadéka az lesz, hogy ismét kedvükre sportolhatnak, akár úszhatnak is az emberek a Dunában. Valahogy úgy, mint az '50-es évek előtt.
Hasonló "vizsgatételt" emlegetett Vajda Pár főpolgármester-helyettes is, aki emlékeztetett, hogy az újpesti Lidónál fiatal korában még nyugodtan lehetett úszni a Dunában, s jó esély van rá, hogy akkor, amikor megszűnik a mai 16 ponton közvetlenül a folyóba engedett szennyvíz károsító hatása a csepeli üzem révén, ismét tiszta, sportolásra alkalmas lesz a folyó. A legsűrűbben lakott tíz budapesti kerület szennyvizét hivatott megtisztítani a 2009-ben elkészülő csepeli létesítmény. De mindehhez csatorna és négy átemelő telep szükséges, a Zsigmond téri, már elkészült mellett Albertfalván, Kelenföldön, Ferencvárosban. A beruházás része a rakparti főgyűjtő is. Két helyen "keresztezik" a Dunát, hogy eljuttathassák a tisztítandó szennyvizet a csepeli telephelyre.
Budapest tehát bebizonyította, summázta a főpolgármester-helyettes, hogy alkalmas az EU-pénzek fogadására, a zárt rendszerű szennyvíztisztító megépítésére. Vajda Pál a Piac és Profit kérdésére válaszolva azt is kifejtette, hogy az Európai Unió 65 százalékos pénzügyi támogatása nem csupán a csepeli központi telep építésére vonatkozik, hanem a tágan értelmezett beruházásra, a 600 kilométer csatornára, a Budán elkészülő regionális tisztítóra, az átemelőkre, a Duna alatt átvezető csőrendszerre, a hőkezeléses iszaptisztításra is. A főpolgármester-helyettes azt elismeri, hogy ezúttal komoly, a városlakók által is tetten érhető munkálatokkal jár együtt e fontos infrastruktúra-fejlesztés, de úgy gondolja, hogy Budapest nem egyszerűen egy felzárkóztató beruházási folyamatot indított el az idén, hanem egy nagyon nagy léptékű modernizálást. A csatornázás és szennyvízkezelés 250 milliárd forintot érő beruházásán túl a közlekedés területén a folyamatban lévő munkálatok összértéke már eléri az 500 milliárd forintot. Ez azt jelenti, érvelt Vajda Pál, hogy egy évtized alatt mind a közlekedés, mind a környezetvédelem területén a legjobb európai városok színvonalát eléri Budapest.
A csepeli beruházás megvalósításának jogát francia cégek nyerték el, ez is oka volt annak, hogy az alapkőletételi ceremóniára hivatalos volt Franciaország budapesti nagykövete. Philippe Zeller a fenntartható fejlődés hangsúlyozása mellett jelezte, hogy hazájának a látszat ellenére nagyon is sok köze van a Dunához, 150 évvel ezelőtt például Párizsban jött létre a Duna Bizottság, a Francia Intézet pedig kötelességszerűen rendez vízügyi napokat május közepén a magyar fővárosban.